Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nyárády Gábor: A zajtalan foszforos dörzsgyújtó
tanácsnak, hogy végkép elbánjon Irinyivel. Elrendelte gyára azonnali kitelepítését a külvárosba. A tudományos érdeklődésű, egyenes jellemű Irinyi tehát alulmaradt a mindenre elszánt, ravasz ellenfelekkel szemben, s a nagy anyagi veszteségek miatt kénytelen volt társat venni maga mellé Schönwald Hermann pótkávégyáros személyében. Miután szerződésük 1844 elején lejárt, Scbönwald egyedüli birtokosa lett az üzemnek. A gyár négy évi fennállása alatt Irinyi bevezette s közkedveltté tette hazánkban a zajtalanul gyulladó foszforos gyújtókat. Ha a kapitalista versenyben el is kellett buknia, e kezdeményezése nagy elismeréssel találkozott iparosodásunk előharcosainak és híveinek táborában. Jellemző erre az 1842 őszén rendezett első magyar iparmükiállításon, a magyar ipar első felvonulásán aratott sikere, amelyről Kossuthnak, a kiállítást rendező Országos Iparegyesület akkori aligazgatójának ('Jelentése» így emlékezik meg: «Irinyi János úr vegykém és gyúszergyártó, most pedig már a királyi tábla hites jegyzője saját szerkezetű különféle vegytani gyúszereket. kéntelen gyufát, dörzstaplót stb. állított ki. Hosszabb ideje már. hogy Pesten a gyufagyártást többen űzik,.ezen iparág azonban a kifejtésnek igen alacsony fokán állott mindaddig, míg Irinyi úr Pestre jővén azt nevezetesen tökélyesíté. Minélfogva e magában nem oly igen fontos, de roppant keletű iparcikknél is alkalmunk volt tapasztalni, hogy ha az iparűzök tudományos előkészülettel s alapos ismeretekkel fognak a gyakorlati műiparhoz, annak egészen más eredménye van, mint a puszta gépszerű munkásságnak. A műbirák bizonyítványa szerint is el kellett az egyesületnek ismernie, hogy ezen iparág a maga mostani tökélyét Pesten Irinyi úrnak köszönheti, mely elismerésnek és műtani s vegykérni képzettsége méltánylásának feléül őt dicsérő oklevéllel tünteti ki.* Irinyi érdemei azonban nem merülnek ki a gyújtó tökéletesítésében és hazai gyártásának fejlesztésében. Jelentős szerepe volt Kossuth mellett az ország félgyarmati helyzetének felszámolásáért küzdő Országos íparegyesület létrehozásában és tevékenységében is. Az 1842 júniusában tartott alakuló közgyűlés — az előkészítés során végzett odaadó munkájának elismeréséül — választmányi taggá választotta. Ettől kezdve Kossuth közvetlen munkatársaként dolgozott az iparosítási politika elvi és gyakorlati feladatain. Részt vett például az iparfejlesztés érdekében az országgyűléshez intézett felirat megszövegezésében s — minthogy saját tapasztalatából ismerte a feltalálók kiszolgáltatottságát — minden bizonnyal ő javasolta, hogy a feliratba vegyék fel a.szabadalmi törvény megalkotásának sürgetését. Eljárt az iparosok és inasok részére 135
