Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Seress János: A Petzval-objektív, a modern fényképezőgép lencséje
választotta el egymástói. Áz első kísérleti objektívet kezdetleges kartonlemez-kamerába helyezték. Ennek elkeskenyedő végén egy faszekrényben volt az objektív. A másik, szélesebb végére 97 milliméter átmérőjű fakazettát szereltek, ez tartalmazta a fényérzékeny lemezt. Az eredeti Petzval—Voigtländer-kamera, valamint annak kellékei a bécsi Technisches Museumban láthatók. Az első fényképfelvételek kitűnően sikerültek. A Petzval számításai alapján készült arckép-objektív fényereje tizenhatszorosa volt a Chevalier—Daguerre objektívnek, és a korábban hosszú perceket követelő felvételi időt másodpercekre, sőt tizedmásodpercekre csökkentette. Már az első arcképfelvételek meggyőztek mindenkit, hogy Petzval elmélete tökéletes. A tájkép-lencse azonban nem sikerült ilyen jól. Ezt Petzval félre is tette, és csak évek múlva állt elő a javított, már kifogástalan példánnyal. Petzval találmánya óriási előrehaladást jelentett a fototechnikában; az akromatikus (vagyis színhibáktól mentes), kettős objektív indította el a fényképezés, a fényképészeti optika fejlődését. Amíg a Daguerre-féle akromatikus objektív fényereje 1 : 14 volt, addig Petzval 1 : 3,7 fényerejű objektívet szerkesztett, 1846-ban pedig már 1 : 2,3 fényerőt ért el egy hatlencsés objektívvei. Tisztán matematikai számítások alapján szerkesztett lencse-csoportosításai fényerő tekintetében, még ma is az objektív-szerkesztés alapjai. A mozgófényképészet is Petzval optikájából indult ki. Az angol Denis Taylor, amikor «triplet-anastigmat» objektívjét megkonstruálta, Petzval útmutatásai szerint dolgozott. A Lumiére fivérek is Petzval elméletére támaszkodva szerkesztették meg első filmfelvevő, illetve vetítő objektívjüket. A legmodernebb filmfelvevő- és vetítőgépek ob je kt ívj eine k megszerkesztésében ma is a Petzvaltípust használják mintául. így 1929 májusában például az angol A. Warmisham és Capelle «módosított Petzval-lencsék» címmel kértek szabadalmat filmvetítés céljait szolgáló objektívjükre. Petzval érdemeit világszerte elismerték, mégis sok kellemetlenség és támadás érte. A küzdelemből azonban győztesen került ki. Ennek előzménye az, hogy 1840-ben Párizsban, a Société d’Encouragement pályadíjat tűzött ki egy tökéletes foto-objektív megszerkesztésére. Voigtländer is pályázott, benyújtotta a Petzvalféle portréobjektívet, továbbá a vele készült felvételeket is. Chevalier szintén részt vett a vetélkedésben, s bár objektívje kisebb fényerejű volt mint Petzvalé, a zsűri neki ítélte az első helyért járó platinaérmet, a Petzval—Voigtländer objektív pedig csak második lett. Chevalier azonban még többre vágyott. Megvádolta Petzvalt a francia tudományos akadémia előtt, hogy objektívjét az övéről 127
