Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
anyag összetartó erején, kohézióján alapul. Melegítéssel a molekulák távolsága nő. Legtávolabbak folyékony állapotban, amikor a molekulák kapcsolódása a szerkezeti anyag összefolyását idézi elő. Ez az állapot a kovácsolás számára nem megfelelő. Ezért az anyagot csak addig melegítjük, amíg tésztaszerű nem lesz és szilárd állapotát éppen még megtartja. Ekkor lehetséges a molekulákat nyomás által oly tökéletesen egyesíteni, hogy szoros kapcsolódás, összehegedés álljon elő. A vasnál ez az állapot 1350. . . 1400 °C-on érhető el, vagyis ha fehérizzó. A tűz előkészítése. Hegesztéskor a tűznek tisztának és salakmentesnek kell lennie, nem szabad megolvadt fémdarabot tartalmaznia. Forrasztópákát sem szabad abban a tűzben melegítenünk. Ha előzőleg rézzel, keményforrasztóval dolgoztunk, akkor legcélszerűbb új tiszta tüzet készíteni. Az izzómeleg előtt a tüzet alaposan megtisztítjuk a salakrészektől. A kén a hegesztésnél nem kívánatos. A szén azonban mindig tartalmaz ként, ezért az izzómeleg előállításához már átégetett szenet használjunk. A faszén kénmentes, de drága. A munkadarab előkészítése. Az összehegesztendő a) r~^Ok 136. ábra. Átlapolt hegesztés b) 139. ábra. Egymásra hegesztés acélvégeket megduzzasztjuk, mert egyrészt a reveképződés, másrészt a kalapácsütések hatására keresztmetszet-csökkenés keletkezik. A ráhagyás 5. . . 10 mm. Minden hegesztési meleg előállításakor tehát a vas erős anyagveszteséget szenved. A duzzasztás után a hegesztési végek elég vastagok ahhoz, hogy a hegesztés után a vasat jól átkovácsolhassuk. A munkadarab további előkészítése a hegesztés faja szerint különböző. Például az átlapolt hegesztésnél a duzzasztás után a vas végét kissé kihegyezzük és az üllő éle felett lenyújtjuk. A molekulák tökéletes egyesülésénél később a hegesztés helyét talán csak az alakjáról ismerjük meg, egyébként nem mutatható ki. Ilyen 100%-os hegesztés azonban nem érhető el. A hegesztés helyén mindig valami salak marad vissza, amely a vas szövetszerkezetét megszakítja. Ez az oka annak, hogy egy jól hegesztett helyen a szilárdság 10. . . 15%-kal kisebb, mint a rúd többi keresztmetszetében. A hegesztés helyének erős átkovácsolásával azt akarjuk elérni, hogy az anyag szerkezetében a salak okozta fenti megszakadás, így a szilárdság csökkenése minél kisebb legyen. A hegesztendő rúdvégek kiképzése. A rúdvégeket a hegesztés módja szerint különbözőképpen képezzük ki. Átlapolt hegesztés esetén mindkét rúdvéget duzzasztjuk, utána kihegyezzük s az üllő vége felett lenyújtjuk, majd a 136. ábra szerint visszahajtjuk. 95 137. ábra. Ékhegesztés 133. ábra. Tompahegesztés
