Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
119. ábra. Rúdvég kialakítások igen gyakran azonban folytatólagosan a rúdból kovácsolja le a munkadarabokat és félkész állapotban levágja. Az első esetben a munkadarab nyers hoszszát számítással, olykor azonban becsléssel állapítjuk meg. Nagy mennyiségű azonos munkadarabok esetén célszerű egy próbadarabot készíteni. Ha rúdból kovácsolunk, akkor hulladékból nincs anyagveszteség. A vágás helyét rajztűvel megjelöljük, olykor pontozóval, vágóval vagy krétával a vágás helyét láthatóbbá tesszük. A nyelesvágó a munkadarab felfekvéséhez jobban illeszkedik, ha nincs felékelve. A hidegrázásnál használt szerszámok: hideg nyelesvágó és a vágóbetét. Az élszög kb. 60° (90a és 91. ábra). Vékony anyagot az üllőbe helyezett vágóbetéttel és kézikalapáccsal vágunk. Nem szabad teljesen átütni a darabot, az üllőbetét körül lehajtva választjuk le. Egyoldalú vágást az üllőéi körül is végezhetünk, kétoldalú vágást pedig nyeles hidegvágóval a vágóbetét felett. Az elválasztást az üllőéi körüli óhajtással oldjuk meg. Vastagabb rudakat az üllő lapján 7. . .8 mm mélyen körülvágjuk a nyeles hidegvágóval. A törést az üregre fektetett bevágás helyére mért ütéssel idézzük elő. 120. ábra. Vágóvas gépi vágáshoz 121. ábra. Munkadarab végének hasítása Melegrágásnál nyúlánkabb nyelesvágót és vágóbetétet használunk. Az élszög kisebb, mint az előbb, kb. 30° (90b és 92. ábra). Ilyenkor a szerszámok kilágyulhatnak, ezért használat után vízben lehűtjük őket. Vékony anyagnál vágóbetétet használunk. Kétoldalú vágást vastagabb anyagnál melegvágóval végzünk. Ilyenkor középig bevágjuk az anyagot, majd megfordítjuk, s a 92b. . .d ábrán látható módon leválasztjuk. A leválasztott darab ferde, az esetleges orrt melegvágóval eltávolítjuk (92e ábra). Gépi vágásnál vasnyelű vágóvasat használnak (120. ábra). Ha az anyagot hosszirányban kell bevágni, akkor a hézagba kőszéntörmeléket dobunk, miáltal a vágó beszorulását megakadályozhatjuk. Az anyagvég széthasításánál célszerű a művelet előtt az anyagba lyukat fúrni (121. ábra). g) Hasítás A hasítás egyike a legrégibb kovácsolási műveleteknek. Már a középkorban gyakran találkozunk vele. Hasításon az anyag részleges leválasztását vagy helyenkénti szétválasztását értjük. Szélesebb laposvas behasítását végezhetjük ollóval, keskenyebb rúdvasakhoz azonban egyenes (a) vagy hajlított (b) ha-89
