Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
Az üllőbe helyezett szarv kisebb darabok hajítására alkalmas (96. ábra). A melegen való lyukasztás tűzilyukasztóval végezhető (97. ábra). A lyuk kibővítéséhez acéltüskét használnak. A bújtatott, illetve átfűzött kötési módnál a meleg lyukasztáshoz használatos szerszámok a 128. ábrán láthatók. A domborító és erező szerszámokat a 145. és 147. ábrák tüntetik fel. Alakos felületek kiképzésére formás kalapácsot (alakverő) és formás üllőbetétet használunk (98. ábrák A kettőt együtt odornak (süllyesztéknek) hívjuk. A két odorfél rugós nyéllel is összeköthető. Hengeres csapok és a legváltozatosabb alakú forgásfelületek kialakításához használják. Az odorokat használjuk még különféle díszítőelemek formálásához is (99. ábra). A fentiekben ismertetett kalapácsokat nyéllel látjuk el. E kalapácsok nyelét nem ékeljük fel. Ráverés folytán idővel a fenti szerszámok feje megduzzad, majd megreped s az ún. szakáll képződik, amit el kell távolítani. A gépi kovácsolásnál használatos szerszámok szilárd nyéllel vannak ellátva. Vágáshoz, bemélyesztéshez használt néhány fontosabb segédszerszám: a vágóvas egy és két oldalon ferde (100a ábra), íves vágószerszám (1006 ábra), bemélyítö vas (100c ábra), támasztóvas, alátét. Hengeres gépi kovácsoláshoz simítófogót használunk, amelynek az alsó és felső része rugós nyéllel van összekötve (101. ábra), ennek további változatai a kúpos simító, a fej- és szemfogó. További szerszámok még a lyuktárcsa (b), nyeles lyuktágító (a) (102. ábra) és a csavaróvas. A meleg acélba vert szerszám, pl. a tűzilyukasztó könnyen izzik, és ezáltal elveszti keménységét. Ezért használat közben vízbe merítjük, miáltal megedződik. 91. ábra. Hidegvágás 93. ábra. A hasítás szerszámai 95. ábra. Völgyelő kalapács üllőbetéttel 6 Sárádi: Művészi kovácsolás 81 90. ábra. A vágás szerszámai 92. ábra. Melegvágás 94. ábra. Homorú nyelesvágó
