Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése

mim. 20.ábra Korai csúcsíves stílusban készült rács, francia munka a XIV. századból 21. ábra. Korai olasz csúcsíves stílusban készült vasrács, olasz munka a XIV. századból nálja fel. A rúdvasat olykor megcsavarják. A késői csúcsíves stílus idején szolgai módon utánozták az építészeti formákat, s emiatt gyakran alkalmazták a profilos vasat is. A kovácsoláson és a tűzivágóval való alakításon kívül fontos szerepe van a hidegen való alakítás­nak is; az egyes részeket pedig hegesztéssel, szege­cseléssel vagy kötegeléssel kapcsolták össze. A korai csúcsíves vasmunkákban még túlsúlyban vannak a stilizált növényi és állati díszítmények; a késői csúcsíves vasstílus azonban már a mellék­díszítményekhez is az építészet által használt geo­metriai formákat használja fel. A természetből vett növényi stilizált díszítőele­mek, valamint a levelek csipkézése általában négy- és ötszögletesek. A levelek felszínére ereket véstek és a csipkékből kis púpocskát domborítottak ki, olykor a levélereket is domborították. A csúcsíves stílusú vasmunkákat is színesre fes­tették, beónozták és bearanyozták, az áttört mun­kákat pedig színes bőrre vagy posztóra szegezték, miáltal a díszítmény hatását fokozták. A gót stílus Franciaországban kezdődött és gyor­san terjedt el Németországban és Angliában. Ma­gyarországon e stílus az Anjouk uralkodása alatt érte el tetőpontját. b) A reneszánsz korszak vasművessége A XV. században a gót stílus túlságosan díszessé vált, a geometriai formák túltengők és mesterkéltek lettek még a vasművesiparban is. A gót stílus tehát a kiélési folyamat felé halad, ugyanakkor Itáliában — ahol ez a stílus sohasem tudott gyökeret verni — új formanyelv kialakításán munkálkodnak a művé­szek. Ennek eredményeként új stílus fejlődött ki, amely ismét a görög és római formanyelvet vette alapul és ezért reneszánsz vagy az újjászületés stí­lusának nevezték el. E formanyelv Itáliából kiin­dulva egész Európában elterjedt. Az olasz reneszánsz idomaihoz még legjobban csatlakozik a francia. A német elüt a kettőtől, s az osztrák, cseh és magyar készítményekkel rokon. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom