Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése
laposvasat használ, az alakítás tűzből történik, a kapcsoláshoz hegesztést vagy kötegelést alkalmaznak, a rácsozáshoz a lapos és négyzetes rudakat is felhasználják. Fö díszítőeleme a csiga, amely sűrűn csavarodva ágazik ki a törzsből, a díszítő részletei viszont nem a csigából, hanem a törzsből kifutó ágakból vannak kikovácsolva. A csigák felszíne sima, vagy pedig bevágásokkal recézett. A díszítőelemeket képezik a gömbölyűén vagy hegyesen csipkézett és az erek irányában homorított levelek, valamint a stilizált állati és emberi alakok, továbbá sárkányok. A díszítmény leginkább jelképes. A román stílusú vasmunkákat színesre festik, beónozzák vagy bearanyozzák. A díszítmény jobb érvényesülése céljából a vasalást leginkább vörösre festett bőr alátéten át rögzítik a fára. A román stílus korszakában a rikító színekben keresték a szépet, e divatot a vas sem kerülhette el. Noha a vas nem szorul ilyen természetellenes köntösre, hiszen a kovácsolt vasmunka a maga természetes mivoltában is szép marad. A román stílus legszebb emlékei Franciaországban láthatók. Magyarországon Szent István korában honosuk meg e stílus. Ebben az időben épült bazilikáinkat is román stílusú, festett vagy aranyozott vasmunkák díszítették. 20 11. ábra. Horog alakú pánt a XII. századból 12. ábra. Román stílusú rács, francia munka a XII. századból 10. ábra. Román stílusú pánt készítése