Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
V. Díszítőelemek
és az összehajtás folytán fellépő torzulást és gyűrődést kovácsoló kalapáccsal kiigazítjuk, majd a kelyhet fogóval összenyomjuk, és a domborító alsó részszel a két oldalon kidomborodó részt tömörítés útján kézi kalapáccsal visszanyomjuk, végül a még meleg elemen a gyűrődéseket kiigazítjuk. A kehely közepét a szár részére kifúrjuk. A spirált a már ismert módon állítjuk elő. A kehelybe nyúló spirál végére 5 mm-es metrikus menetet vágunk. Az odorban kikovácsolt szárba ennek megfelelő menetet vágunk, és az átfűzés után a spirált és a szárat összecsavarjuk. Stilizált oroszlánfejes levéldísz (235. ábra). A díszítmény hat darabból áll: a felső csigarészből (12 mm-es körvas), alsó csigarészből (15 mm-es körvas), a fejből (3 mm-es vaslemez), a fej tarajából (2 mm-es vaslemez) és a két levélből (2,5 mm-es vaslemez). Tulipán formájú indakehely. A levélrész 2 mm-es vaslemezből, az inda 10 mm-es körvasból készült (236. ábra). Több darab készítésekor a sablont az előállított mintadarab alapján alakítjuk ki. Csigavégződés reneszánsz rácsoknál 16 mm-es körvasból (237. ábra). A csigaszáron kis vállkiképzéseket, bevágást és rövid kacsot alakítunk ki. A mély bevágásokat tompa élű érhúzóval még egyenes állapotban húzzuk be. E műveleteket 800. .. 900 C-ra izzítva több ütemben szakaszonként végezzük. Meleg úton kialakított csigás levél 45*7 mm-es laposvasból (238. ábra). 1. meleg: A felső végétől 100.. .120 mm hosszban melegen mindkét oldalon bevágjuk, a keletkező ferde felületet kézi kalapáccsal kiigazítjuk. A csiga számára a felső véget ráveréssel kiszélesítjük, majd ellapítjuk. 2. meleg: 700.. .800 °C-ra hevítve a színoldalról (mert a ferde lemetszés jó felületet ad) a csiga kettéágazásához szükséges háromszög alakú részt nyeles melegvágóval kivágjuk. 3. meleg: a csigaszár levélszakaszán a hossztengely mellett, 120 mm hosszban, jobbról és balról 234. ábra. Spiráldíszes indakehely 233. ábra. Spiráldíszes levél 134
