Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

Bevezetés

Bevezetés

Az emberiség technikai kultúráját arra az útra, amelyen ma is, annyi évezred után halad, a tűz megismerése terelte.

Tűzből született a vas, a tűznek legkedvesebb és leghasznosabb gyermeke. Az elmúlt évek megtanítottak bennünket a tűznek és a vasnak a pusztító erejére. Most a szelídebb, békésebb világba követem a vasat, amelyben az emberi alkotókészség hatalma alatt szemet és lelket gyönyörködtető formákká alakul át és évszázadok művészi elgondolásainak hordozójává válik.

Ily gondolatok születnek bennem, ha kezemben tartok egy szépen kiformált barokk liliomot vagy végigfutnak ujjaim egy lágyan csavart csigamotívumon, a barokk mesterek kedvenc játékán, vagy elnézek egy ókori szörnyalakot, amelyet egy XIV. századbeli mester álmodott vasba.

A legkorábban formát öltött gyakorlati tárgyak, úgymint: házieszközök, szekérvasalások, lószerszámok vasrészei, továbbá a balták és más ölőeszközök a használhatóság szempontjain kívül az ember művészi érzékének nyomait is magukon viselik. Egyrészt a forma mindinkább tökéletesebb és csinosabb a megjelentetésében, másrészt a felületeken elhelyezett bevésések és primitív térkitöltő elemek alkalmazása által a vaseszköz nem csupán használhatóvá, hanem egyúttal széppé is válik.

Amíg a vas megmunkálási lehetőségei csak a célszerűség síkján mozognak, a művészi jelleg még csak másodrendű tényezőként jelentkezik. Mint egyenrangú fél csak későbben, az egyetemleges európai kultúrát jellemző történelmi stílusok kialakulása idején jut előtérbe. Azért most átugrom a fejlődés menetében eltelt évezredeket — beleértve a keleti népek roppant fejlett művészi érzékkel gazdagított vas, bronz és egyéb fémek kultúráját — és belépek az Európában kialakult művasipar ragyogó korszakába, amely a XIII. században vette kezdetét. Ha a XIII. századtól a mai napig szemléljük a vas szerepét a díszítőművészetben, egységes és kimerítő képet kapunk erről a nagy horderejű és még felderítetlen kérdésről.

Vajon mi idézte elő a vasnak, mint díszítőelemnek ezt a hirtelen betörését kultúránk tárgyi megnyilvánulásaiba ? Kétségkívül az építészet magasröptű fejlődése hajtotta igájába a vasat éppen úgy, miként a követ, a fát és sok más anyagot, amelyek mind az épület szolgálatába szegődtek.

7