Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
A Központban az utóbbi néhány évben egy új tudományág honosodott meg: a gépi fordítás és a vele ugyan rokonságban álló, de mégis sokban különböző matematikai nyelvészet. Az első gépi fordítási kísérleteket 1962-ben kezdték meg. Programot készítettek az orosz szavak végződéseinek vizsgálatára, ill. a megfelelő végződések levágására. Az orosz—magyar gépi fordítás feltétele persze az orosz szöveg gépi analízise volt, mégpedig a morfológiai, szintaktikai és szemantikai analízis. A morfológiai analízis olyan nyelvekben, amelyekben sokféle végződés van, viszonylag könnyű, mert e végződések eléggé egyértelműen határozzák meg a szavak jelentését. A szintaktikai elemzés során a szónak a mondatban elfoglalt helvzetét kell vizsgálni, és itt kell megállapítani a jelentését, ami már nehezebb. Sok esetben azonban még egy-egy mondat értelme sem határozható meg önmagában, csak a környezet (kontextus) segítségével, ezekben az esetekben azonban már nemcsak formai, hanem azoktól lényegesen eltérő szempontokat is figyelembe kell venni. Az analízisnek ez a szemantikai része természetesen a legnehezebb. Az orosz nyelv morfológiai analízisére először készített algoritmus lényegében nominális szerkezetek (főnévcsoport) vizsgálata. Az algoritmus voltaképpen döntések sorozata, amely az esetek többségében egyértelmű eredményt ad. Ez az egyértelműség azonban egyszerű összehasonlítással nem mindig érhető el, ilyenkor — ez az eset az ún. homonümia — bonyolultabb elemzésre van szükség. Foglalkoztak a Központban Cooper amerikai matematikus szavak sűrítésére vonatkozó módszerének továbbfejlesztésével is. A gépi fordításhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ún. matematikai nyelvészet is. Az előkészítés során vagy speciálisan a gép adottságaihoz készítik a modelleket, vagy arra törekednek, hogy különböző nyelvi modelleket építsenek fel matematikai módszerek felhasználásával. A modellre azért van szükség, mert másképp a fordítás nem gazdaságos. A gyakorlat ui. azt mutatja, hogy gépi fordítás esetén a nyelvtan minden egyes szabályának betartására nincs szükség, enélkül is jól használható fordítást lehet kapni. Egyébként hadd jegyezzük meg, hogy matematikai nyelvészettel és gépi fordítással más intézetek is foglalkoznak, ezeknek munkáját a Számítástechnikai Központ koordinálja. Az elmondottakból is látható, hogy a Számítástechnikai Központ munkája igen sokrétű, és tevékenységéből adódik, hogy igen sok intézménnyel, üzemmel van kapcsolata. Az M-3 gépen pl. számításokat végeztek kilenc kutatóintézetnek, öt egyetemi tanszéknek, két tervezőintézetnek, három minisztériumnak, az Országos Árhivatalnak, az Országos Tervhivatalnak, s végül nyolc ipari ill. közlekedési vállalatnak. A megbízatások — amint az előbbiekből is látható volt — igen változatosak voltak. Változást okoz majd a Számítástechnikai Központ munkájában, hogy az M-3 gép helyett egy Ural-2 gépet kapnak, amely nagyobb teljesítményű, s így bonyolultabb feladatok gyors elvégzésére is alkalmas. Az új gép felhasználásával a Számítástechnikai Központ Elméleti Osztálya majd programozáselméleti kutatásokkal, nem-aritmetikai feladatok gépi programozásával, az automaták és algoritmusok elméletével foglalkozik, és vizsgálja a nagyméretű lineáris és nem lineáris feladatok gépi numerikus módszereit, és továbbra is keresi a kibernetikai módszerek alkalmazásának lehetőségeit a nyelvészetben. A Gazdasági Alkalmazások Osztálya gazdaságigazgatási és gazdaságtervezési problémákkal kíván foglalkozni, a Számítógép-üzemeltetési Osztály feladata a digitális berendezések rendszertechnikájának vizsgálata. 84
