Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Az előbbiekben leírt tapasztalatok alapján szakaszos és folyamatos készülékben végezték a mosási kísérleteket különböző pigmentekkel, így vas-oxid-vörössel, a vas-oxid-sárgával, párisi kékkel, króm-oxid-zölddel és végül ólom-kromáttal. Megállapították, hogy a vizsgált pigmentek mosása fluid rétegben a legelőnyösebb és a leggazdaságosabb. Vizsgálták vas-oxid-sárga mosását pneumatikus keveréssel laboratóriumi, félüzemi és üzemi méretű készülékben, és megállapították, hogy az előírt tisztasági fok 1,2-szeres elméleti vízmennyiséggel érhető el. A levegő sebességének 0,3—0,03 m/s intervallumban a mosási sebességre nincs hatása. A mosási idő 1—5 perc, szemben a régi dekantációs mosás 1—2 napos idejével. A pneumatikus festékmosást a Metallochemiai Vállalat 1963-ban üzemileg bevezette. Az elvi kutatásokkal megalapozott első fluidizációs vas-oxid-vörös-gyárat, évi 600 t termelésre, a Szovjetunióban üzembe helyezték. A VEGYTERV megbízásából felméréseket végeztek porszerű anyagok fludizációs szállításával kapcsolatos hazai berendezések alkalmazhatóságáról. Elkészítettek egy kísérleti aerációs szállítóberendezést, amihez megmérték ötféle ipari nyersanyag (péti kőpor, izraeli nyersfoszfát, kolafoszfát, szuperfoszfát, pétisó) szállítási jellemzőit. Kísérleteket végeztek továbbá harminckét féle légelosztó alátét használhatóságára szállítóberendezésekben. Ezenkívül több, saját új típusú porózus alátétet állítottak elő és próbáltak ki, amelyeknek előállítási módját és alkalmazási területét a munkáról készült beszámolóban megadták. A folyamatos üzemeltetés problémájának megoldására granulált, nagy szemcsés anyagok (pl. adszorbensek) mozgatására módszert és berendezést dolgoztak ki. A kísérleti berendezést a IV. Budapesti Ipari. Vásáron 1962-ben bemutatták. Alkalmazási terület: szárítás, hűtés, deszorpció. A Csepel Vas- és Acélművek részére megadták a különböző öntödei homokfajták, valamint agyag- és kőszénlisztfajták fluidizációs anyagjellemzőit, s ugyanezeket a jellemzőket mérték ki a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár részére gyógyszerekre (Q.uinoseptyl, Tebaminal, Demalgon, MAF, Sulfoguanidin). Vizsgálták minium és kereskedelmi mázga előállításának lehetőségeit nyersmázga-pelletek fluidizációja révén, s meghatározták a miniumképződés sebességét a réteghőmórséklet függvényében. A folyamat az autokatalitikus reakciókat leíró egyenlettel jellemezhető. A fluidizáció ilyen irányú ipari alkalmazására kilátás van. Foglalkoztak még a kén-dioxid oxidálásának lehetőségével fluidizált vas-oxid katalizátorral, s megállapították, hogy az elszulfátosodás a szemcsemozgás következtében csökken, de ugyanakkor gyorsítja a folyamat sebességét. A szulfátos katalizátor ugyancsak fluidizált rétegben könnyen regenerálható, s fluidizált rétegben 90%-os konverzió is elérhető. Foglalkoztak továbbá a recski piritpörk klórozó és szulfátosító pörkölésével fluidizált rétegben. A pörkölt, konyhasóból és piritből álló keveréket pelletizálták. A kioldható réz mennyisége az idő, a nátrium-klorid-tartalom és a réz—kén-arány növekedtével maximumon halad át, a hőmérséklet emelkedésével nő, és fordítottan arányos a fluidizációs mozgás erősségével. A legelőnyösebbnek híg kén-dioxidtartalmú gáz használatát találták, amellyel 90%-os átalakulás is elérhető. Kísérleteztek kalcium-szulfát kénnel való redukciójával fluidizált rétegben, s megállapították, hogy zömben kalcium-szulfíd keletkezik és a keletkező kalciumoxid mennyiség adalékokkal nem növelhető. A szulfid és szulfát közt lejátszódó reakció oxid végterméket ad, és így lehetőség nyílik arra, hogy szulfátból és elemi kénből kalcium-oxidot és kén-dioxidot nyerjenek. 73
