Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
került egy gyors felfutású impulzusokat előállító hármas impulzusgenerátor, amelyben a jelek felfutási ideje kisebb, mint 0,5 ns (típusszám: NZ-231). Ugyancsak kifejlesztették a ns-os tartományban működő — fizikai, ill. kémiai kísérletekhez és rendszertechnikai, valamint bemérési munkához egyaránt használható — késleltetőszekrényt (típusszám: NZ-244), változtatható hosszúságú koaxiális vezetéket vagy más néven pozant (NZ-246 és NZ-263), koaxiális kapcsolót (NZ-250) stb. A ns-os tartományban működik az a széles sávú erősítőtípus is, amelynek sávszélessége: 10 kHz—80 MHz, erősítése 1000-szeres (NV-104). Az előbb említett sokcsatornás analizátortípus alkalmazási lehetőségeinek kiszélesítésére dolgozták ki a ns-os időtartamokat és ezek elosztását mérő időamplitúdó-konvértért (NZ-228). A magfizikai rutinmérésekhez, valamint a gyakorlati (ipari, orvosi) izotóptechnikához már a korábbi években szükségessé vált egy olyan spektroszkópiai nukleáris mérőrendszer kialakítása, amelynek egyes elemeiből az adott mérési feladatoknak megfelelően kombinációk állíthatók össze. Ezen igény kielégítésére fejlesztették ki a 19''-os nemzetközi rack-rendszerben felépített és már az ipar által évek óta gyártott mérőrendszert. Az elmúlt években nagy lépést tettek előre e rendszer továbbfejlesztése terén: kidolgozták az ún. alegység-(subrack-) rendszert. A subrack-rendszer mechanikai felépítése a szabványos rack-rendszeréhez illeszkedik. Az alegységek előlapjainak szélessége a legkisebb előlapméretű (Al) egység egész számú többszöröse, fiókonként 8 alegységnyi műszer helyezhető el. Az alegységek könnyen cserélhetők, szervizelhetők. A függőleges síkú szerelés előnyös hűtési viszonyokat teremt. A különböző jel- és impedanciaszintű fokozatok árnyékolási és zavarmentesítési problémáit az egyes alegységek konstrukciós megoldásában figyelembe vették. A készülékek megbízhatósága elsősorban a bennük felhasznált korszerű alkatrészeken (hosszú élettartamú elektroncsövek, fém-rétegellenállások, MP kondenzátorok stb.) alapul. Az áramkörök átgondolt, sok újszerűt felhasználó megoldása a régebbi műszerekhez képest jelentős energiamegtakarítást és geometriai méretcsökkentést eredményezett, így kiviteli módozatában korszerű, specifikációs adataiban is a jelenlegi világszínvonalnak megfelelő készülékcsaládot sikerült létrehozni. A tervezés során ugyanakkor alkalmazkodni kellett a hazai nukleáris műszer gyártás eddigi tapasztalataihoz és speciális adottságaihoz. így pl. az áramkörök tervezéséhez felhasznált elemeket az alkatrészek egy — az iparral közösen — előre meghatározott köréből választották ki. Ennek, továbbá az áramkörök lehetőség szerinti szabványosításának, valamint az egész rendszer mechanikai konstrukciójának következtében a subrack-rendszerből létrehozható műszer-összeállítások sokoldalú felhasználói igények gazdaságos, gyors és rugalmas kielégítését, biztonságos üzemelést, gazdaságos gyártást tesznek lehetővé. Az alegység-rendszer jelfeldolgozási sebesség szempontjából három különböző csoportra osztható. Jellemző adat a kettős jelfelbontó képesség, ami az ún. „lassú” rendszernél 10-6 s, a „kvázi gyors” rendszernél 10~7 s, a„gyors” rendszernél pedig 10-8s. A subrack-mérőrendszerből a gyakorlatban előforduló igények jelentős része kielégíthető. Az alegység-rendszer leggyakrabban igényelt tagjait az ipar (GOM) gyártja sorozatban. A nukleáris készülékek tranzisztorizálása szintén állandóan napirenden levő feladat. Ez irányú tevékenységük során kifejlesztettek egy főként hazai anyagokat felhasználó tranzisztoros aktivitásarány-mérőt, amely elsősorban az izotóptechnikai rutinmunkákat egyszerűsíti lényegesen. Szintén tranzisztoros kivitelben készült el a röntgenométer (NS-200), amely alkalmas az emberi testet érő sugárzás indiká-54
