Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának intézete
után kerül a poraclagolóba, ahol kívánt ütemben kis mennyiségű levegővel keveredik. Ez a por—-levegő-keverék a vizsgálathoz szükséges légmennyiséggel együtt lép be egy szabályozható működésű előleválasztóba, ahol a por egyenletesebben eloszlik a levegőben, és a végleges gravimetrikus és frakcionális porterhelés beállítható. A következő lépésben a porleválasztóhoz haladó levegő portartalma folyamatos mintavételezéssel határozható meg. A porleválasztó után ismét folyamatos mintavételezéssel határozható meg az eltávozó tisztított levegő portartalma. Ezekből az adatokból számítható a vizsgált leválasztó porvisszatartó képessége. A rendszer különböző pontjain fellépő ^nyomásokat és az átáramló légmennyiségeket beépített érzékelőkkel központilag lehet ellenőrizni. A mérőberendezés teljesítményadatainak megállapításakor kiinduló követelmény volt, hogy a leválasztó szerkezetek elemeit eredeti méretekben lehessen vizsgálni. így pl. a labirintszűrők szokásos üzemeltetési teljesítménye egy szűrőcellát figyelembe véve 1000 m3/h. Ugyanez a teljesítmény megfelel a textilszűrők vizsgálatához is. A mechanikus porleválasztók méréséhez a 1000 m3/h teljesítmény már nem tekinthető minden szempontból kielégítőnek. Ezzel a teljesítménnyel pl. a centrifugális leválasztok közvetlen úton, csak egy bizonyos mérethatárig vizsgálhatók. Igen nagy jelentőségűek azok az eredmények, amelyek a szén-, érc- és kőbányászatban keletkező, egészségre ártalmas porok lekötésére vonatkoznak. E területen két eljárás érdemel különös figyelmet. Az egyik az ún. habosfűrási eljárás, amelynek lényege, hogy a robbantólyukak fúrásakor keletkező por lekötését a fúrószáron keresztül a lyukba vezetett „szárazhabbal” oldja meg. E megoldás legfontosabb előnye, hogy a szilikózist okozó legkisebb porrészecskék is úgyszólván keletkezési pillanatukban teljesen lekötődnek, ami a fúrási munkálatok pormentes elvégzését teszi lehetővé. A másik nagy jelentőségű porlekötő eljárás az ún. ködberobbantás. A robbantáskor felszabaduló nagy mennyiségű, a robbanás okozta légmozgás hatására az egész bányában szétterjedő finom por lekötésére bevezetett eljárás lényege, hogy robbantás előtt a vágatvéget - az Intézetben kidolgozott nagy teljesítményű folyadékporlasztó készülék segítségével — köddel telítik. A robbantás során keletkező porszemcsék a ködfalba ütközve elvesztik energiájukat, és rövid idő alatt leülepednek. A ködfal a robbantáskor keletkező nitrózus gázokat is leköti. Ennek az eljárásnak az alkalmazása nemcsak munkavédelmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős. Ugyanis a robbantás utáni ún. füstre várási —- gyakran 25—40 perces — improduktív idő 8—10 percre csökkenthető. Az egyes iparágakban és ipari üzemekben — mint pl. a porcelán- vagy az üveggyártásban — nagy jelentőségű munkavédelmi feladat a portalanítás jó megoldása. Egyedi porelszívó és -leválasztó készülék 425
