Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
mellett — a folyadéksúrlódás létrejöttéhez szükséges olajmennyiséget általában szállítani tudja. Bebizonyították, hogy a vasúti kocsi csapágyak konstrukciós szempontból lehetnek ugyan ,.lapos”, félig zárt (180c-os) vagy gyűrű alakú (270°-os) csapágyak, üzemüket tekintve azonban — a szokásos gyártási átmérőkülönbségek mellett — valamennyien mint kis parc;alitású csapágyak dolgoznak. Meghatározták a ténylegesen üzemben futó kocsicsapágyak súrlódási tényezőjét a sebesség, a terhelés és a környezet-hőmérséklet függvényében. A csapágyüzem jósági szám”-ának bevezetésével a hőnfutások törvényszerűségeire és eddig nem ismert okozati összefüggéseire mutattak rá. Végül behatóan foglalkoztak a súrlódási viszonyok, az üzembiztosság, valamint a használt kenőolaj közti összefüggésekkel. Ezzel kapcsolatban numerikus értékekkel is alátámasztották egy kisebb viszkozitású olaj bevezetése révén elérhető előnyöket. Mindezekkel a vizsgálatokkal támpontot kívántak nyújtani a csap- és csapágykialakítással és -megmunkálással, a gyártási méretfokozatokkal, valamint az olajjal kapcsolatosan már felmerült, vagy a későbbiekben esetleg jelentkező kérdések helyes eldöntéséhez. Az Intézet másik feladata volt a mozdonykazánok rostélyszerkezetének célszerűbb kialakítása. Ennek során a hazai barnaszenek mozdonykazánban való jó elégetésének feltételeit vizsgálták. A kísérletek alapján a hazai szénfajtákhoz leginkább megfelelő billenő—rázó rostélytípus alkalmazását javasolták, amely a gyakorlati tapasztalatok szerint is kedvezően befolyásolja a kazánban végbemenő égési folyamatot, és a veszteségek csökkentésével évente több millió forintos szénmegtakarítás várható. Ezzel a feladattal egy időben foglalkoztak a mozdonykazánok célszerűbb lángbolt-kialakításának vizsgálatával. Ezzel a tűztérben végbemenő hőfejlődési folyamatot törekedtek gazdaságosabbá tenni. A külföldi eredményeket hazai kísérleteik alapján tovább fejlesztették és javaslatot tettek a lángbolt jobb kialakítására. Ez a javaslat is számottevő szénmegtakarítást tesz lehetővé. A gőzmozdonyok fáradtgőz- és füstgáz-veszteségeinek csökkentésére irányuló kutatások is a gőzmozdonyüzem gazdaságosabbá tételét célozták. A vizsgálatok eredménye szerint a külföldön széles körben alkalmazott korszerű keverő-rendszerű fáradtgőz tápvízelőmelegítő berendezések használata nálunk is célszerű, mert ezekkel a jelenlegi berendezéseknél lényegesen jobb üzemi eredmény érhető el. A vasúti közlekedés biztonságának fokozására foglalkoztak a vasúti kocsi tengelyek csaptörési okainak felderítésével és kiküszöbölésének módjaival. Korszerű, automatikus hőfokregisztráló berendezéssel felszerelt kísérleti vonatszerelvénnyel számos futópróbát végeztek. A kísérletek során mesterséges hőnfutás előidézésével meghatározták annak időbeli lefolyását és a kísérő jelenségeket, valamint a csapágy és csapágytok hőmérsékletének alakulását a hőnfutás folyamán. A kísérletek eredményei lehetőséget adnak arra, hogy a hőnfutások okozta csaptörések számát megfelelő intézkedésekkel csökkentsék. A Diesel-vontatás rohamos térfoglalása természetesen Magyarországon is éreztette hatását. Különösen akkor kapott ez a kérdés nagy teret, amikor 1959-ben Magyarországon is megszüntették a gőzmozdonyok gyártását és áttértek a Dieselmotorok gyártására. Maga az Intézet a feladatokkal akkor kezdett behatóan foglalkozni, amikor bekapcsolódott az OSZZSD keretében folyó tudományos eg\'üttműködés munkájába. Az egvüttműködés során két feladat közös kidolgozásában vesz részt. Ezek közül az egyik a Diesel-mozdonyok erőátviteli rendszereinek vizsgálata. Ennek keretében a különféle erőátviteli rendszerek műszaki jellemzőinek össze407
