Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei

Vizsgálták a főfékszelep karakterisztikájának hatását is a gépkocsi fékezésére. A közúti forgalom sebességének fokozóiása és a gépkocsik összgördülősúlyának növe­kedése szigorúbb követelményeket támaszt a légfékberendezést vezérlő főfékszele­pekkel szemben. Biztosítaniuk kell a folyamatos szabályozást, a fékkamrákban létesített légnyomás nagyságának és időbeli kialakulásának egyenletességét, a fék­­pedálon érezhető reakcióerő arányosságát a mindenkori fékező légnyomással, elha­nyagolhatóan kevés belső lomhaságot, minél kisebb működtetési késedelmet. Az említett követelményekkel összefüggő üzemi sajátosságokra egyértelmű következtetést lehet levonni a sztatikus és dinamikus jelleggörbékből. A sztatikus jelleggörbék egyszerű műszerekkel meghatározhatók, de csak közelítő megállapí­tásokra alkalmasak. A dinamikus jelleggörbék a légnyomások valóságos alakulását rögzítik az idő függvényében. Az elemző értékelés csak a két módszer egybevetése alapján eredményes. Elsőrendű fontosságú a beszerzendő gépkocsitípusok helyes kiválasztása, össz­hangban a forgalmi feladatokkal. Mivel a forgalomba kerülő új gépkocsik típusa a szocialista közlekedésben már nem választható ki csupán műszaki becslés alapján, átfogó vizsgálati rendszert dolgoztak ki az egyes gépkocsitípusok alkalmasságának objektív mérési módszerekkel való elbírálására. Ez a tudományosan megalapozott ún. alkalmassági vizsgálati rendszer lehetőséget ad a szóban forgó kocsitípus műszaki és gazdasági jellemzőinek felmérésére, értékelésére és ennek alapján import esetében a felhasználási célnak legjobban megfelelő kocsitípus kiválasztására, a hazai gyártás tekintetében pedig a típus-paraméterek helyes módosítására. A vizsgálati munka több éves gyakorlata során sikerült a külföldről ajánlott típusokat egészségesen szelek­tálni, a belföldi típusokat pedig fokozatosan továbbfejleszteni a felhasználó közle­kedés szempontjai szerint (Csepel tehergépkocsik, Ikarus 55, 60, Ikarus 620, ÁMG-408 autóbuszok; Vörös Csillag dumper stb.). Az alkalmassági vizsgálatok egyik ága az egyes gépkocsitípusok ún. hibafel­táró vizsgálata tudományosan kidolgozott módszer alapján. Ezáltal sikerült kiszűrni a leggyakoribb kocsitípusok jellegzetes hibáit és kiharcolni a gyártóműveknél a szükséges konstrukciós módosítások végrehajtását. Ilyen értelmű konkrét eredmé­nyeik vannak pl. a Wartburg, IFA-Framo, Garant, Warszawa, Moszkvics, GAZ-51 stb. típusokkal kapcsolatban. Az Intézet tudományos munkájában az új technika fejlesztésének egyik tipi­kus példája a tranzisztorok bevezetése az autóközlekedésben. A tranzisztort mint kis helyet foglaló, kis fogyasztású, rázkódásra érzéketlen (tehát hosszú élettartamú) műszerelemet előnyösen alkalmazták távhőmérő-kombinációkban, elektronikus szag­gatókban, új rendszerű stroboszkóp kialakításához, irány jelző-villogó oszcillátorok­ban. Ezek az eredmények az Intézet kutatómunkájának színvonalát közvetlenül is emelték, mert korszerű vizsgálóműszerek és -berendezések kidolgozását tették lehetővé. Az Intézet kutatási tevékenységének másik része a gépjárművek műszaki üze­meltetésével kapcsolatos. Az Intézet pl. gondot fordított a téli üzemeltetés vizsgála­tára is. Összegyűjtötte a hidegégővi gépjármű-üzemeltetők tapasztalatait, és saját kísérleteket is végzett a hidegindítási technológia megjavítására. Ehhez a témakörhöz tartozik a gépjárművek szabadban tárolásának és a tároló­hely-építés gazdaságosságának vizsgálata. A kutatás eredménye, amely szerint a közhasználatú gépjárművek tárolását nem gazdaságos garázsépítéssel megoldani, széles körben ismeretes, és sikerrel alkalmazzák új forgalmi telepek építése esetén. A járművek helyes kezelését, tisztán tartását célozta az automatikus nagy­nyomású alvázmosó berendezés kialakításában való részvétel. Az eredmények alap­ján már több helyen építették fel a Segner-kerekekkel működő berendezést. 370

Next

/
Oldalképek
Tartalom