Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Építésügyi Minisztérium intézetei
oldódnak az építőipar olyan régi problémái, mint a huzaloknak nagy átmérőjű tekercsekben való szállítása, ill. üzemi rovátkolása. Feszített betonszerkezetek továbbfejlesztését szem előtt tartva kidolgozták a több részből összefeszített vezetéktartó oszlop tervét, amelynek alapján elkészült a kísérleti oszlop. Ezután feszített kiváltókkal együtt dolgozó utófeszített födémlemezt alakított ki az Intézet, amelyet az ÉTI új irodaházában való beépítés után a balatonkenesei motel építkezésénél valósított meg. A korszerű utcai világítás megvalósítását szem előtt tartva háromféle közvilágítási betonoszlop tervét dolgozták ki. Ugyancsak a feszített betonszerkezetek fejlesztését célozva utófeszített szerkezetekkel. ill. az utófeszítés végrehajtásához szükséges eszközök továbbfejlesztésével is foglalkozott az Intézet. Ennek keretében a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével igen könnyű, könnyen mozgatható feszítősajtó prototípusa készült el. A kutatások jelentős eredményeket hoztak a lehorgonyzóelemek kialakítása terén. Megoldottak egy közönséges acélöntvényből készült lehorgonyzóelemet, amely mind súlyában, mind költségében kisebb az eddig használtaknál. Kedvező kísérleti eredmények mutatkoznak a műanyagból készült lehorgonyzó elemekre is. Könnyűbeton teherhordó szerkezetek körében foglalkoztak a periletbeton, a kohósalakbeton és a keramzitbeton felhasználhatóságának kérdésével, valamint a gázszilikát alkalmazhatóságával, amely utóbbi ugyan nem könnyűbeton, de jellegénél fogva ebbe a csoportba sorolható. Az eddigi kutatások tisztázták, hogy a perlitbeton sem szilárdsági, sem salakváltozási jellemzőinél fogva nem alkalmas teherhordó szerkezetek készítésére. Ugyancsak lényegileg eldöntöttnek tekinthető, hogy kohósalakbetonból csak nyomott szerkezetek készítése célszerű, hajlított szerkezetként való alkalmazása azonban korróziós szempontból és részbeni tapadása miatt problematikus. E problémák áthidalására a feszített lécek alkalmazásával megpróbálkoztak ugyan, ez utóbbiaknál azonban a gazdaságosság kérdése vitatható. Kedvező tapasztalatokat szereztek viszont a keramzitbetonból készülő szerkezeteknél. Úgy látszik, hogy keramzitbetonból jó minőségű feszített szerkezetek is készíthetők. A gázszilikát elemeket az eddigi kutatások eredményeként tartószerkezeti célra főleg mint nyomott elemeket használhatják fel: minthogy azonban a hegesztett hálók alkalmazása révén a tapadás, megfelelő védőbevonatok kikísérletezése révén pedig a korrózióvédelem kérdése megnyugtatóan rendeződött, meg van a lehetősége a gázszilikátból hajlított elemek alkalmazásának is. Ennek megfelelően a gázszilikát termékek bevezetéséhez kidolgozták a gázszilikát anyagú kézifalazó elemek, nagyblokkok, hőszigetelő lapok, válaszfallapok és tetőfödémpallók ideiglenes műszaki irányelveit. A betontechnológia fejlesztésének területén is számos intézeti eredményről számolhatunk be. Betonok tervezésére és készítésére vonatkozó egységes előírások kialakítása végett végzett nagyszámú kísérlet alapján részletes utasítás készült a beton és vasbeton építményeknek korszerű betontechnológia szerinti cement-takarékos kivitelezésére. Korszerű kötőanyag-takarékos habarcsok széles körű ipari felhasználása céljából viszont a habarcsok készítésére dolgoztak ki új műszaki előírást. A Mélyépterv-vel és az EM 1. sz. Mélyépítő Vállalattal együttműködve kidolgozták a csúszó zsaluzatban készülő öntöttbeton előállításának, valamint a műkő elemek vákuumozásának a technológiáját. Az épületelemgyártó üzemek számára automatikus vezérlésű villamos üzemű érlelőberendezést terveztek. Hidrociklonok optimális üzemeltetésének megvalósítására finom beton-adalékanyag osztályozási és iszaptalanítási kísérleteket végeztek, és kidolgozták a kívánt teljesítményű hidrociklon műszaki jellemzőit és méretezési elvét. Ezek hasznosítására a zsolcai épületelemgyár kavicsosztályozó berendezésének kialakításakor került sor. Az olcsón előállítható 358
