Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Építésügyi Minisztérium intézetei
Az Intézet működésének kezdetén elsősorban rendszerező munkával foglalkozott. Különös jelentősége volt ennek a munkának az építőipar számára, mert a fejlődő szocialista építőipar nem támaszkodhatott a kapitalista kézművesipar előírásaira és szabályzataira. Meg kellett alkotni a szocialista építőipar munkanormáit, új alapokra kellett fektetni a költségvetés-készítés, elszámolás egész rendszerét, és meg kellett változtatni a régi kapitalista vállalati feltételeket. Mivel azonban mindezek főképpen tapasztalati, becsült értékek alapján készültek, többször át kellett még dolgozni őket. Jelentős munkát végzett az Intézet az első öt évben a tervezési és méretezési szabályzatok készítése terén. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a teherhordó szerkezetek méretezési szabályzatának elkészítése. Ez nem a régi elveken alapuló, új összeállításban kidolgozott szabályzat volt, hanem a törési elméletre alapított statikai elvek összefoglaló munkája. A törési biztonság elvének bevezetése teherhordó szerkezetek méretezéséhez a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű. A törési biztonság határozottabb és egyértelmű figyelembevétele a szerkezetek tervezése során az anyagok és a teljes szerkezetek jobb kihasználását teszi lehetővé a kellő biztonság mellett, és ezáltal mintegy 8-—10%-os anyagmegtakarítást eredményez. Ennek az új méretezési eljárásnak alapján az Intézet átdolgozta az összes általa tervezett előregyártott vasbeton födémgerenda tervét, és ezzel a födémtartóknál kb. 8% vas megtakarítását érte el. Említést érdemelnek a fűtési berendezések és gázberendezések kidolgozott méretezési szabályzata, a tervezési irányelvek közül pedig a vízszigetelésre vonatkozó irányelvek. Az Intézet az 1953. év folyamán laboratóriumi kísérletek eredményeinek felhasználásával kidolgozta a ,,Betonok és habarcsok” c. műszaki előírást, amely útmutatást adott a betonkészítés helyes elvéről, és megkönnyítette, biztonságosabbá tette a betonozok munkáját. Az Intézet egyik legfontosabb 1950—54. évi kutatómunkája a hazai könnyű építőanyagokra irányult. Bár a vizsgálati eredmények nagy része ismeretes volt hazánkban, a könnyű építőanyag gyártás megindítása nagyon sok nehézséggel járt. Először a cementkötésű habbeton kidolgozásával, majd a cement nélküli, kisebb őrlési kapacitást igénylő anyagok, főleg ipari hulladékanyagok értékesítési és hasznosítási lehetőségeivel foglalkoztak. Az ÉTI 1950—54. évi szakirodalmi tevékenysége terén ki kell emelni a „Statikus tervezők kézikönyve” I. és II. kötetét és a „Saválló burkolatok tervezése és kivitelezése” c. munkát, valamint az „Egészségügyi berendezések szerelési rajzai” I. és II. kötetét. Ezek után nézzük az Intézet 1955—59. évek közötti tevékenységét és elért eredményeit. Ebben az időszakban az Intézetben mindjobban előtérbe lépett a kutatótevékenység, amit megkönnyített az Intézet Diószegi úti részlegének fokozatos fejlesztése. Az építőipar kívánságaihoz igazodva, intenzívebbé vált az új építőanyagok B etonokratálás 23 Műszaki tudományos kutatások M.-on 353
