Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
Bakteriológiai laboratórium szerve és feladata a tejipar nyersanyagának, technológiájának, gazdaságosságának, a gyártási eljárások fejlesztésének és gépesítésének kutatása. Az Intézet egyike a legrégibb kutatóintézeteknek, hiszen a magyaróvári Gazdasági Akadémia keretében Újhelyi Imre akadémiai tanár 1903-ban szervezte meg a „Magyar Királyi Tejkísérleti Allomás”-t. E szerény lehetőségekkel rendelkező állomás dolgozta ki az óvári sajt készítésének technológiáját, az Állomás hozta be hazánkba az első vajkultúrát. 1909-ben az Állomás szervezeti kapcsolata az Akadémiával megszűnt és önállóvá vált. Ettől kezdve lassú, de fokozatos fejlődés tapasztalható, amelynek egyik legjelentősebb állomása az 1928-ban megindult, s mintegy 2000 liter tej feldolgozására alkalmas kísérleti üzemrész. Az Állomás vezetője ekkor Gratz Ottó volt, s az ő szorgalmazására készítették hazánkban az első ementáli sajtot. A nagy gazdasági válság éveiben az állam nem volt hajlandó finanszírozni a kísérleti üzemet, így az OMTK kezelésébe került, majd ezt követően megszüntették az Állomás önállóságát is, és szervezetileg egyesítették a Vegykísérleti Állomással. Ebben az időben a vezető dr. Vas Károly volt, s a tudományos munkásság zömében mikrobiológiai kutatásra terjedt ki. 1936-ban nyerte vissza az Intézet önállóságát. 1937-ben korszerűen felszerelt technológiai laboratóriumot is kapott. Az Intézet nevét 1941-ben változtatták „Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Intézet”-re. Az Intézet fejlődését azonban megakasztotta, majd teljesen megbénította a második világháború, amelynek során 1945 februárjában, Németországba telepítették ki. Az Intézet munkatársai azonban ebbe a helyzetbe nem nyugodtak bele, s már 1945 áprilisában megkezdték a munkát a Vegykísérleti Állomás keretében és helyiségeiben. 1947-re visszahozták az Intézet felszereléseit is, s a régi igazgató, Csiszár 345
