Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
kisebb vízfogyasztású gépek, berendezések beszerzése) segítségével a vízigény — nemcsak a termelés jelenlegi színvonalán, de sok tekintetben kapacitásbővítés esetén is — kielégíthető újabb víztermelő berendezések felállítása nélkül. A vízfelhasználás ésszerű csökkentése maga után vonja az üzem által kibocsátott szennyvíz mennyiségének csökkentését is, ami különösen tisztítatlan szennwíz befogadására alkalmas vízfolyás hiánya esetén igen jelentős, mivel a szennwíztisztítás költségei csökkennek. A szennyvíztisztítás költsége, ill. a tisztítatlan szennyvizeket befogadó vízfolyás káros elszennyeződésének veszélye jelentősen csökkenthető — a szennyvízmennviség csökkentésén kívül — a keletkező szennyvizek szennyezettségének csökkentésével is. A szennyeződések ui. részben az elavult technológia vagy berendezések, ill. gondatlan munka következtében a szennyvízbe került nyersanyagtól, félkész terméktől vagy készterméktől erednek. Az üzemek ilyen irányú felülvizsgálata után tett intézkedések a szennwíz szennyezettségének 30—50%-os csökkenését is eredményezhetik. A szennyvíz szennyezettségének csökkentésére irányul és egyben gazdaságilag: is eredményes az Intézet által kidolgozott eljárás takarmányélesztő-gvártásra tejsavóból. Ezzel az eljárással a sajtgyártás melléktermékeként keletkező és szállítási vagy szervezési nehézségek miatt eredeti formájában értékesítésre nem kerülő tej - savóból — amelyben benne van a tejnek majdnem teljes cukortartalma, ásvánvi só tartalma és fehérjetartalmának egy része — értékes, könnyen szállítható és jól tárolható, fehérjedús takarmány állítható elő, ami nagy jelentőségű fehérjetakarmány-hiánnyal küzdő állattenyésztésünk számára. Mivel az előbbiekben említett — a szennyvíz menyiségét és szennyezettségét csökkentő — megoldások a helyi adottságok miatt sok esetben nem elegendők és a szennyvizek mesterséges tisztítására is szükség van, az Intézet foglalkozik az élelmiszeripari szennyvizek mesterséges tisztításának kérdéseivel is. Laboratóriumban vizsgálva a mesterséges biológiai szennyvíztisztítás több változatát a tejipari szennyvizek tisztítására, jó eredményeket sikerült elérni az ún. tárcsás csepegtetőtesttel. A berendezés jó hatásfokkal dolgozik, üzemeltetése nem túl költséges, egyszerű, különleges szakfelügyeletet nem igényel. A lefolytatandó félüzemi kísérletek döntenek majd üzemi méretű alkalmazhatóságáról, de az eddigiek alapján alkalmasnak látszik kisebb tejüzemek szennwizeinek tisztítására. Mivel a mesterséges biológiai szennyvíztisztítási eljárásokban különféle mikroorganizmusok segítségével távolítják el a szennyező anyagokat, a téma keretén belül vizsgálatok indultak arra is, hogy milyen mikroorganizmusokkal lehet a leggyorsabban a legjobb tisztítási hatásfokot elérni. Eredményes kutatások esetén ily módon is lehetőség nyílik egyrészt a szennyvíztisztítás hatékonyabbá tételére, másrészt a tisztítási költségek csökkentésére. Az élő szervezetekben lezajló kémiai folyamatok biokatalizátorainak, az enzimeknek ipari méretű előállítása és felhasználása egyre szélesebb körben terjed. Az Intézet jogelődjében, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézetben kidolgozott eljárás szerint előállított pektinbontó enzimkészítmény pl. nélkülözhetetlen segédanyaggá vált már a gyümölcslégyártáshoz. A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet munkatársai most újabb enzimpreparátum, a glükózoxidáz előállításán és hazai felhasználási lehetőségeinek megállapításán fáradoznak. Ez az enzim többek között megnöveli a sör eltarthatóságát, és a glükózoxidáz jelenlétében gyártott tojáspor az enzim nélkülinél sokkal jobb minőségű, visszaoldhatósága kitűnő. Az enzim ezenkívül megakadályozza a tojáspor készítése során egyébként többé-kévésbé mindig lezajló bamulási folyamatokat és az oxidációs elváltozásokat. Glükozoxidáz felhasználásával különleges indikátorpapír is készíthető, amelynek segítségével a cukor331
