Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei

borpárlat kémiai jellemzői jelentősen változtak a mostoha körülmények ellenére is, bár ez a változás érzékszerviig nem volt megfigyelhető. A kémiai jellemzők tekinteté­ben nem találtak lényeges különbséget a fahordóban és az üvegpalackban 40 C°-on tárolt borpárlatok értékei között. Az észterek papírkromatográfiás vizsgálata során megállapították, hogy az egyes észterek mennyiségében az érlelés hatására jelentős változások következtek be, ugyanakkor az is kiderült, hogy az észtereknek nincs döntő szerepük a szeszes italok illatának kialakításában. Végül figyelemre méltó összefüggéseket találtak a tárolóhely nedvességtartalma és a térfogat-, valamint szeszveszteség, az rH és az extrakttartalom, végül az extrakttartalom és a szesz­­tartalom között. Vizsgálatokat folytattak a szeszcefrék élesztőjéből való pékélesztőgyártással kapcsolatban is. Ennek során kutatták az anaerob körülmények között keletkezett élesztő tulajdonságait és minőségét. Megállapították, hogy a szeszes erjesztés közben keletkezett élesztő légző aktivitása kisebb, mint az aerób körülmények között szaporí­tott élesztőké. Az új technológia lényege az, hogy a szeszgyártás során keletkező élesztőt használják fel anyaélesztőként az élesztőgyártásban. Ugyancsak kísérletet végeztek Torula utilis élesztő szaporítási körülményeinek tisztázására melaszon és melaszmoslékon. Vizsgálták a táptalaj töménységének, a pH-nak, a szaporítási időnek, az oltóélesztő mennyiségének, a levegőztetés intenzi­tásának hatását. 24 különböző Torula-törzset minősítettek. Az élesztőt kémcsőben forgatással, lombikban rázogatással szaporították, a szaporulatot turbidimetriás sejt­­számolással, ill. szárazanyag-meghatározással ellenőrizték. Nagyobb térfogatban át­­buborékoltatással, levegőztetve szaporították és meghatározták az üzemi előállítás­hoz szükséges optimális szaporítási feltételeket melaszmoslékon. Emlékezzünk meg néhány szóval az Intézet mikroogarnizmus-gyűjteményéről is. A mikroorganizmusok életműködése az erjedési iparok alapja, így ezeknek gyűj­tése, fenntartása, anyagcsere-folyamatainak tanulmányozása az Intézet elsőrendű feladata. Cél az iparban felhasznált törzsek állandó megfigyelése, az ipar ellátása törzsekkel, esetleges jobb törzsek keresése, azok összehasonlító vizsgálata, a fel­használt törzs megvédése idegen mikroorganizmusoktól (fertőtlenítés, szoktatás által), új törzsek beszerzése külföldi csere útján is. Az egész gyűjtemóy két fő részre oszlik: élesztőkre és penészekre. A törzsek száma állandóan növekszik. Jelenleg GO élesztő- és 90 penésztörzsük van. Az élesztőgyűjtemény alig kétéves, de a jelenlegi törzsek egy részét, több éven át, helyhiány miatt a Konzervipari Kutatóintézetben tárolták. Tartalmaz bor-, sör-, szesz-, pék-, pezsgő-, hidegtűrő, Torula-élesztőket. A penész­­gyűjtemény kb. 1 éves, főleg Aspergillus niger és Aspergillus oryzae törzseket, vala­mint több más penészgombaféleséget tartalmaz. Ezeken kívül még egyes baktérium­féleségeket (butanol, savképző) is fenntartanak. E néhány kiragadott eredmény ismertetésével szerettük volna bemutatni az Erjedósipari Kutatóintézet működését. Nem szóltunk még azokról a konstrukciókról, amelyeknek kidolgozásában szintén jelentékeny része van az Intézet munkájának (szűrőprések, dobszűrők), s nem foglalkoztunk részletesen néhány elméleti jellegű kutatással. így az Intézet munkatársai ismerték fel először az árpamaláta „glükóz­­izomeráz” enzimjét, s komoly tanulmányokban foglalkoztak az amilázok keményítő­­bontásával. Jelentékeny kutatások folytak még a különböző mikroorganizmusok anyagcseréjével kapcsolatban, s ezek közül az aerób anyagcserére vonatkozó ered­ményeket kell kiemelni. Ezt ismertettük is. Végül említsük még meg, hogy az Intézet szoros kapcsolatot tartott fenn az iparral, s mindig készen állt arra, hogy az esetleges problémák megoldásában részt vegyen. 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom