Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
adagolhatok. A kutatómunka rövid idő alatt eredményt hozott, és az üzemi kísérletek alapján kidolgozták a leghatékonyabb fertőtlenítőszerek optimális alkalmazási módját. Néhány szóval emlékezzünk meg a cukorgyári vízgazdálkodás ésszerűsítésére vonatkozó kutatásokról is, amelyekkel csak az utóbbi időben foglalkozik az Intézet. E kutatás kapcsán a frissvíz-igény csökkentésétől a szennyvizek felszámolásáig a problémák egész sorát vizsgálják. A diffúziós hajtóvíz savanyításának technológiájával elért, a nyerslé minőségét javító eredmények igazolják e kutatás szükségességét. Végül szóljunk még a kémiai és technológiai analízisben elért eredményekről. A számos elemzési eljárás közül itt csak a legfontosabbakkat vesszük számba. Ilyenek a répa és édesszelet cukortartalmának meghatározása (a mintavétel elve, berendezés hideg digesztióra vágó keverővei); javított cukorveszteség-meghatározási módszer kilúgozott szeletre és mésziszapra; a répa mechanikai tulajdonságainak meghatározása (mintavétel elve, apparatúra); szerves, ill. aminosavak meghatározása cukorgyári termékekben (szétválasztás papírkromatográfiával, ioncserével); betainmeghatározási eljárás; kalciummeghatározás komplexometriásan; a kálium—nátrium-tartalom meghatározása ioncserével; az invertáz-tevékenység és a savképző enzimek tevékenységének meghatározása; egységes vizsgálati módszerek a cukorgyári üzemi kémiai vizsgálatokhoz. A Magyar Cukoripar Kutató Intézetének természetesen szoros a kapcsolata a többi élelmiszeripari kutatóintézetekkel, s néhány kutatási eredményt közösen dolgoztak ki. Az Intézet segítséget nyújtott abban is, hogy más iparágak is átvehessék a cukoriparban már bevált technológiákat, s részt vállalt egyes új gyártmányok előállításának kísérleteiben is. így kidolgozta a diabetikus célra megfelelő fruktózszörp ioncserés gyártási technológiáját cukor, valamint melasz nyersanyagokból, s már 1958-ban készen volt a gyógyszerkönyv előírásainak megfelelő betain-előállítási technológia melaszmoslék nyersanyagból. Ezeket a gyógyszeripar gyártja. Résztvesz az Intézet a KGST cukoripari tudományos együttműködésében is, így a többi között a cukorrépa technológiai értékelése című téma koordinálása is a feladata volt. Ezeken kívül az Intézet négy téma közös kidolgozásában vesz részt. Az Intézet kapcsolatban van a cukoripari vizsgálati módszerek egységesítését célzó nemzetközi bizottság (ICUMSA), valamint a Nemzetközi Cukortechnikai Bizottság (CITS) vezetőivel. Az Intézet egyik vezető kutatója a CITS tudományos tanácsának tagja. Ami most már az Intézet távlati tervét illeti, a munka mindinkább a nyersgyári, valamint a finomítói technológiára központosul. A cél az, hogy az összes gyári veszteség 0,7% körül legyen stabilizálható a megfelelő berendezések és eljárások kialakításával, valamint a cukorgyár komplex automatizálásával. E feladat megoldása során a külső anyagmozgatás 90%-át gépek végzik majd, s a cukorgyár hőenergia-szükségletének a mai szinthez viszonyítva 30%-kal kell csökkennie. Kutatásokat végeznek majd a gyári frissvíz-szükséglet csökkentésére, valamint a szennyvíz-probléma felszámolására, s végül az Intézet feladata lesz a répa cukoralapon való átvételének tudományos megszervezése. Az elmondottakból látható, hogy a cukoripari kutatás az elmúlt esztendők során jelentékeny eredményeket ért el. Ennek egyik dokumentuma az a több mint 300 publikáció, amelyet az Intézet munkatársai különböző folyóiratokban és évkönyvekben jelentettek meg, valamint az Intézetben kidolgozott 14 szabadalom. Az Intézet nemrégiben kialakított új szervezete, amely még közvetlenebb kapcsolatot teremtett az iparral, reméljük, még eredményesebbé teszi majd a cukoripari kutatók munkáját. 314
