Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
Fizikai-mechanikai tulajdonságok szempontjából optimumnak — a világirodalomból ismerten — az 55% pobészter ugyan elfogadható, de a 30%-os keverékarány sem mutat lényeges eltérést, 70% alkalmazása pedig — döntő jelentőségű tulajdonságokban — nem okoz arányos változást. A jobb, gyapjúszerű fogás megtartása szempontjából azonban nyilvánvalóan a kisebb, jelen esetben a 30'% poliészter-arány alkalmazása a célszerű. Térjünk át ezek után ismét röviden az Intézetben folytatott textilkémiai kutatásokra. A műgyantákkal végzett nemes kikészítési eljárások egyik fő technológiai művelete a kondenzálás, vagyis az a hőkezelés, amely során a szövetre az előkondenzátum formájában felvitt műgyanta rákondenzálódik. Ezt a műveletet a különböző típusú kondenzálógépekben végzik. A TKI által tervezett és kivitelezett kondenzálógépben a szövet a fűtött térben feltekercselhető, s ezáltal hosszabb benntartózkodási idő biztosítható anélkül, hogy ez — a szokásos kondenzálógép-megoldásoktól eltérően — a termelékenység rovására menne. A tekercselő-kondenzáló gépben kondenzált szövetek vizsgálata alapján megállapították, hogy a tekercseléssel kondenzált mintának, amelyeknek hosszabb ideig tartó alacsonyabb hőmérsékletű kondenzálása (130 C° 15') megvalósítható volt, lényegesen jobb a kopásállóságuk, s jobb a szakítószilárdságuk, mint folyamatos áthaladás esetén (pl. 1G0 C° 4', 150 C° 5' stb.) a magasabb hőmérsékleten, rövidebb ideig kondenzált mintáké. A pamutiparban még mindig legelterjedtebb irezőszer a keményítő. Eltávolítása a textilkémiai műveletekben az egyik legfontosabb feladat. Évtizedek óta keresik azokat a vegyszereket és technológiai megoldásokat, amelyekkel a pamutcellulóz károsítása nélkül a keményítő gyorsan és maradéktalanul eltávolítható. Ilyen vegyszereket keresve, a TKI kísérleteket kezdett monoklór-karbamiddal is. Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a monoklór-karbamid sokkal kevésbé károsítja a cellulózt, mint a nátrium-hipoklorit. A nagyüzemi kísérletek igazolták, hogy megfelelő körülmények betartásával a monoklór-karbamidos irtelenítés jó eredménnyel alkalmazható. Kisméretű gőzölőtorony alkalmazásával az eljárás tökéletesen beilleszthető a nagy teljesítményű folyamatos gépsorok munkájába, és megoldja az eddig számtalan problémát jelentő folyamatos irtelenítés kérdését. Az eljárás olcsóbb az eddig alkalmazottaknál. Kidolgozták a textilnemesítési célokra alkalmas, kolloid állapotú melamin-típusú műgyantából (Melaform) készült savkolloid előállítási és felhasználási technológiáját. A kidolgozott eljárást gallérbet étvászon, cellulózalapú csipkefüggöny, valamint pamut- és gyapjúkifonású viszkózszövetek appretálásahoz alkalmazzák. Az eljárás előnye: lehetővé válik import -segédanyag helyettesítése hazai előállítású segédanyaggal. Megoldható lett az olcsó viszkózszövetek tetszetős, tartós sprung-elasztikus kikészítése. Megoldható a függönykelmék mérettartó, fogásjavító nemes kikészítése a műgyantás kikészítéskor szokásos kondenzálási művelet elhagyásával. Kísérleteket végeztek ásványolaj-alapú kenőemulzió előállítására és felhasználására is. Megállapították, hogy a különböző orsóolajokból és megfelelő emulgeátorokból könnyen előállítható vízzel tetszés szerint hígítható emulzió. Az emulzió az üzemi körülmények által megszabott feltételek között stabilan tárolható anélkül, hogy megbomlana. A vizsgált emulgeátorok közül teljes mértékben bevált a Slovasol A jelzésű nemionos segédanyag. Kimutatták, hogy minimálisan 10% emulgeátorra van szükség az olajra számítva, hogy eléggé stabil és egyben könnyen kimosható emulziót állíthassanak elő. Az olaj az üzemi körülményeknek megfelelően tárolt mintákból is teljesen eltávolítható volt. A jelentős anyagi megtakarítás indokolttá 20 Műszaki tudományos kutatások M.-on 305
