Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
ban ma hatvanan dolgoznak, ebből 12 mérnök és 10 technikus. A létszám egy ötödé a kísérleti üzemben végzi munkáját. A Laboratórium tématerve lényegében három csoportra osztható. Az első csoportba tartoznak az alkalmazott kutatások, amelyeknek célja konkrét eljárások, technológiák vagy egyéb módszerek kidolgozása egyrészt saját ötletek, másrészt külföldről átvett dokumentáció és tapasztalatcsere alapján. A második csoportba azok a fejlesztési munkák tartoznak, amelyek célja a már kidolgozott eljárások, technológiák vagy módszerek üzemi feltételek közötti gazdaságos megvalósítása. S végül ugyancsak a Laboratórium feladata a Tröszt által meghatározott iparági műszaki fejlesztési feladatok gyakorlati végrehajtása. Mindezeken túlmenően, ill. ezek mellett a Laboratórium feladatai közé tartozik még a különböző újítások és találmányok bevezetése, KGST témák kidolgozása, a külföldi intézetekkel kétoldalú együttműködés keretében elvállalt kutatási feladatok megoldása, a következő évek műszaki intézkedéseit megalapozó előzetes kutatások és kísérletek elvégzése, az új nyomdaipari technológiák kidolgozásához szükséges új gyártmányok kidolgozása, egyes segédberendezések és eszközök prototípusának elkészítése, sőt a műszaki propaganda is, nem is szólva a központi mérésügyi szolgálat ellátásáról, ill. az iparági szabványügyekkel kapcsolatos feladatokról. E sokoldalú problémák megoldását még nehezíti, hogy a nyomdaipar egyike a legszerteágazóbb iparágaknak, a szakmai nomenklatúra több, mint harminc féle nyomdai szakágat tart nyilván. Ezek a szakmák erősen eltérő ismereteket kívánnak: bővebb magyarázat nélkül is érthető, hogy a fényképésznek ismeretlen a betűszedés és mindkettőnek a könyvkötészet vagy a nyomdafesték-készítés. Ebből kifolyólag a kutatási-fejlesztési terület is szerteágazó, a Laboratórium sem képes az összessel foglalkozni, csak a fejlesztés szempontjából fontosabb témákkal. A legtöbb területen csak az üzemekben folyó fejlesztés szakirodalommal való ellátásával és tanácsadással tud segíteni. Az utóbbi időben megindult KGST kutatási együttműködés azonban módot ad az eddig nálunk elhanyagolt területek fejlesztésére is. Mivel Magyarországon a nyomdaiparban nemcsak tudományos kutatómunka nem volt, hanem egyáltalán műszaki egyetemi végzettségűek is igen kevesen dolgoztak, természetes, hogy a kutatómunka is nehezen indult meg, hiszen az első feladat szinte az volt, hogy kutatókat neveljenek. Ez az oka azután annak, hogy jelentősebb eredmények elérésére csak a legutolsó időben került sor. A Laboratóriumnak talán legnagyobb eredménye a méretpontos magasnyomó forma készítés bevezetése volt, aminek következtében 1962-ben, tehát eg}'etlen év alatt 5 millió forinttal javult a nyomdaipar eredménye. A magasnyomó formák eddig nem kielégítő pontossággal készültek. A megkívánt ±0,02 mm-es pontosság helyett 288 Ellenőrzik az új gépet