Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
állítása közbeni pH értéknek gyakorlatilag nincs jelentős szerepe. A 20 C°-on mért fazékidő alakulásában azonban a pH-érték már láthatóan szerepet játszik. Az előállítás közben ui. a pH-érték csökkenése egyre inkább rövidülő fazékidőket eredményez. Új anyagoknak a gyantákba való adagolása terén megkísérelték a szokásos 0,5% ammónium-klorid katalizátor mellett lassítóanyagok használatát, amelyek növelik a fazékidőt, de mivel hő hatására stabilizáló hatásuk megszűnik, nem hoszszabbítják meg a próbaidőt. Ilyen stabilizálóanyagként került sor az ammónium-hidroxid, a hexametilén-tetramin és a karbamid kipróbálására. A vizsgálati eredmények alapján az ammonium-hidroxid adagolása javasolható, mert nagymértékben növeli a gyanta fazékidejét anélkül, hogy a minőséget lerontaná. A bútorgyártással kapcsolatban elsősorban a minőséget igen nagy mértékben befolyásoló mesterséges szárítás automatikus szabályozásának megvalósításával foglalkoztak. A célkitűzések megvalósítására az elektromos rendszerek mutatkoztak a legelőnyösebbeknek, így mind a méréstechnikai (regisztrálás), mind a szabályozástechnikai (programszabályozás) elvek kidolgozása során ezeket a megoldásokat tartották elsősorban szem előtt. Komplett berendezést terveztek, amely a mesterséges szárítás során domináló paraméterek (hőmérséklet, relatív páratartalom, fanedvesség) folyamatos mérésére, automatikus szabályozására és programszabályozására alkalmas. A gyakorlati alkalmazásba vétellel kapcsolatos tapasztalatok messzemenően igazolták az elméleti kutatások feltételezéseit. Azonkívül ui., hogy sem a hőfok-, sem a relatív légnedvesség-, sem a fanedvességregiszteren nem fordult elő jelentősebb üzemzavar, a műszaki követelmények is kielégítőnek bizonyultak. Gyakorlati szempontból is megfelelő, mert az üzemeltetés rendkívül egyszerű. Ugyancsak elkészítették a mesterséges szárítás két paraméterét (száraz hőmérséklet és relatív páratartalom) automatikusan szabályozó berendezéseket is. A kutatás olyan termikus nedvességvezetési jelenségeket tárt fel, amelyek további kutatások alapjául szolgálhatnak a mesterséges szárítás idejének lerövidítésére is. A Faipari Kutatóintézetnek ez az eredménye igen jelentős. Néhány szóval emlékezzünk meg arról is, hogy a tervszerű kutatási munkákon kívül az Intézet nagy segítséget nyújt az iparnak egyes kutatási megbízások elvégzésével. Ezek közül a munkák közül említésre méltó a fűz- és furnérszínezés technológiájának kidolgozása, amelynek révén a hazai ipar jelentős exporthoz jutott, s ugyanakkor a hazai termékek minősége is javult. Ugyanígy a már említett, húrmetszetű dongákból készített hordók is minden igényt kielégítettek, s ezzel egy régen húzódó vita dőlt el a dongatermelés kérdésében. De hasonló eredményekről számolhat be az Intézet a tölgy parkettalécekben fellépő rovarfertőzöttség, a különböző import eredetű faanyagok anatómiai és fiziko-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, a különféle rostos anyagok bútorlapok gyártására való feldolgozásának technológiája, az ütőfa és tömörített fa minőségének megjavítása terén végzett kutatásokkal kapcsolatban is. Külön kell szólni a pozdorjalapgyártás kutatási eredményeiről, mert ezzel lehetővé vált a pozdorjalapgyártó üzemek termelésének növelése, továbbá a gazdaságos gyártásszervezés lehetőségeinek feltárása. A Faipari Kutatóintézet statisztikái mutatják, hogy a kutatásra fordított munkaidő nagy részét a műfakutatás töltötte be, ez 1962-ben pl. az összes kutatásra fordított munkaidő felét tette ki. Mintegy 20%-ot tettek ki a technológiai kutatások, s nem messze voltak ettől a gépészeti és automatizálással foglalkozó kutatások sem. Nem is vitatható, hogy noha az Intézetnek viszonylag kis kutatói kapacitása volt, eredményei faipari fejlesztésünk szempontjából rendkívül nagyok voltak, egy-egy kutatás nemzetközi szempontból is figyelemre méltó. 282
