Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
A tervek persze magának az Intézetnek a fejlesztését is előírják. Cserélni és fejleszteni kívánják a műszerparkot. Azonkívül, noha az Intézetnek szép, új székháza van, a feladatok már túlnőttek a székház adta lehetőségeken; ezért erre is megfelelő megoldást kell találni. Mindezek után azt hisszük, fölösleges méltatni a Vasipari Kutatóintézet tevékenységét. Eredményei önmagukért beszélnek, és bizonyítják, hogy az Intézet munkatársai sok hasznos kutatással segítették elő népgazdaságunk fejlesztését. Forrásmunkák: Az Intézettől kapott anyagok, valamint a Vasipari Kutatóintézet évkönyve, különösen a következő cikkek: Vécsey—Visnyovszky—Holló: A rudabányai pátvasérc dúsítása Visnyovszky—Holló: Ilmenit előállítása a szarvaskői wehrlitből Visnyovszky—Holló: Ferroötvözetek gyártása Hajtó—Pálvölgyi: Mn—Ti-tartalmú, betétből edzhető takarékacélok Pálvölgyi J.: Folyékony acél valódi hőmérsékletének mérése Ágotái B.: Legalább 40 kg/mm2 folyáshatárú, hegeszthető szerkezeti acél Ágotái—Martin—Szűcs: Ti-tartalmú salakok alkalmazása az elektro- és a Siemens—Martin-kemencékben Chapó E.: Fekete töretű temperöntvénygyártással kapcsolatos kísérletek Varga F.: Módosított öntöttvas Papp J.: Nagy permeabilitású vas-—nikkel ötvözetek fejlesztési hányái Pataki B.: Lágymágneses ferritek Solymár J.-né: Négyszögletes hiszterézisgörbéjű ferritek fejlesztése és felhasználása Pataki B.: Izotóp báriumferrit mágnesek Szakács Gy.: A kerámiai lapka szemcsenagysága és forgácsolási tulajdonságai közötti összefüggés vizsgálata Pogány T.: A zsugorítási idő és a hőmérséklet hatása a kerámia forgácsolólapkák tulajdonságaira Fliger—Gyenes: A Vasipari Kutató Intézet és a Csepeli Elektródagyár 10 éves együttműködésének eredményei. (Elektródaválasztékunk fejlesztése). Zorkóczy B.: Szerszámok felrakó hegesztése Szegedi Vargha J.: Hengerek felrakó hegesztése Molnár L.: A nagy hőmérsékleten és nyomáson dolgozó CrMo-ötvözésű szerkezeti acélanyag hegeszthetőségének vizsgálata és hegesztési technológiájának kidolgozása Nagyenyedi J.: Hegeszthető nagy folyáshatárú acélok Mester I.: Az anyagminőség ellenőrzése roncsolás nélkül, a fémek szövetszerkezete alapján Szombatfalvy Á.: Pörkölt ércek mágneses vizsgálata Sajó I.: Acélművi salakok gyorselemzése Pépás P.: Mágnesek gyorselemzése Gegus E.: Salakok, ércek, acélzáródmányok elemzése oldatos emissziós színképelemzéssel Répás P.: Komplexometria alkalmazása ferroötvözetek gyorsanalízisénél A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM INTÉZETEI BŐR-, CIPŐ- ÉS SZŐRMEIPARI KUTATÓINTÉZET A „nagy intézetalapítási korszakban”, 1949-ben alakították meg a Bőr- és Cipőipari Kutatóintézetet is, akkor még csak a nevében jelzett két osztállyal, ti. a bőripari és cipőipari kutatásokkal foglalkozó osztállyal. Később az Intézet működési területe egyre növekedett, először — 1951-ben —- a Szőrme- és a Cserzőanyag Osztályt állították fel, majd 1952-ben a Műbőrosztályt. Amint a gépészeti problémák száma sokasodott, szükségessé vált a Mechanikai Osztály felállítása is, s végül az Intézet 264
