Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Az említett lágy mágneses ötvözeteken kívül a Különleges Anyagok Osztálya Co—Ni—Fe alapú kemény és lágy, üvegbe forrasztható ötvözeteket, vákuumtechnikai célokra alkalmas előállítási technológiáját dolgozta ki. Az említett anyagokat ugyancsak a Csepeli Fémmű gyártja. A kidolgozott villamos érintkezőanyagok közül a W—Cu és W—Ag alapúak üzemi, az Ag—Cd és Ag—CdO alapúak pedig félüzemi gyártás állapotában vannak. A korszerű technológiák alkalmazása napjainkban egyre nagyobb követelményeket támaszt a szerszámokkal szemben. Az utóbbi években új szerszámanyag jelent meg majdnem minden jelentős ipari államban: a kerámia. Jelentősége a forgácsolószerszám-anyagok területén jó kopásállósága, nagy keménysége és hőszilárdsága folytán, ridegsége és kis hajlítószilárdsága ellenére, egyre nő. A kísérletileg előállított lapkák forgácsolási vizsgálata során, azonosnak mondható technológiával előállított sorozatokon belül, az esztergálási éltartóságban nagy különbségeket mértek. A lapkasorozatok minősítésének pontossága érdekében kutatni kellett az esztergálási éltartóság szórásának okait: a lapka anyagának szemcsenagyság-eloszlását, egyenletlenségét, az élezés módját stb. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a szemcsenagyság és a keménység csak együtt ad tájékoztató értéket. A vizsgált laboratóriumi, félüzemi és külföldi oxidkerámiai lapkák vizsgálata alapján megállapították, hogy a megfelelő minőségű lapka szemcsenagysága < 1—3 ixm, keménysége HRmin > 85. A mikrofelvételek bizonyítják, hogy az él állapotát egyértelműen jellemezni lehet. Megállapították, hogy teljesen hibátlan (kipattogzásmentes) él nincs. A legegyenletesebb élt gyémántszemcsés koronggal való élezés adta. SCZ koronggal nem sikerült nyolcélű lapkát egyenletes minőségben megélezni. A kísérletek azt igazolták, hogy simító esztergálás esetén a lapka hátkopását a különböző élezési módok nem befolyásolják lényegesen. Nagyolásnál szintén nem döntő az élezés ninősége a lapka hátkopása szempontjából, ellenben lényeges az él geometriája. Az Osztály oxidkerámiai lapkákkal végzett kutatásai közül meg kell még emlékezni a zsugorítási idő és a zsugorítási hőmérséklet hatásával foglalkozó vizsgálatokról is. Ezek célja az volt, hogy az adott alapanyagnál — a gyártási bázist adó 99,90% tisztaságú A1203 alapanyag esetén — meghatározzák a zsugorítási hőmérséklet és időtartam hatását a lapka minőségére, és megállapítsák, hogy milyen eltérések engedhetők meg a megfelelő lapkaminőség biztosítása végett. A kísérletek alapján megállapították az A1203 anyagú lapkák forgácsolási szempontból jó eredményt adó zsugorításának alsó és felső hőmérséklethatárát. Ezek a zsugorítási időtartam növelésével csökkennek. Az alsó és felső égetési hőmérséklet határok közötti különbség a hőntartás idejével növekszik. Tehát hosszabb hőntartás esetén a megengedhető hőmérséklet-különbség nagyobb lehet. A lapkák zsugorítás előtti tömörsége befolyásolja a szükséges zsugorítási hőmérsékletet, ill. hőntartási időt. A sajtolás utáni tömörség megengedhető szórása a megfelelő zsugorítási hőmérséklet alsó és felső határa alapiján előre meghatározható. A Hegesztési Osztály feladatai az utóbbi években kb. 60%-ban a távlati kutatás témaköréből, 40%-ban pedig az ipar részére végzett hegesztési eljárások, technológiák kidolgozásából állottak. 1962—63. évben ez utóbbi hányad tetemesen megnőtt a nagy létesítmények hegesztéstechnikai ellenőrzésével, valamint gyártás közben módosításra szoruló hegesztési technológiák kidolgozásával. A kutatási témák közül nagyobb jelentőségű az új hazai előállítású hőszilárd acélok hegesztéstechnológiájának és az azokhoz alkalmas hegesztőelektródoknak kialakítása volt. A hőszilárd acéloknak és hegesztőanyagaiknak fejlesztése hazánkban múlhataí-256 I
