Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
A földgázbefúvás oxigénnel együtt csak akkor lehet gazdaságos, ha olyan gázösszetételt gyártanak, amelyben az NH;5 gyártásához megfelelő arányú nitrogén és hidrogén van jelen. Ezt a gázt a C02 kimosása után ammóniaszintézishez lehetne alkalmazni. Követelmény a CO + H2 0-- O X, feltétel kielégítése. Ezt a feltételt úgy lehet elérni, ha 500 Nm3 földgázt és 520 Xm:l oxigént fúvatnak be 1 t vasra. Bontott földgáz befúvatása nem olyan gazdaságos, mint a nyers földgázé, így ebben az irányban nem szabad fejlesztéseket, beruházásokat végezni. Hogy a földgázfelhasználás a nagyolvasztóban fokozható legyen az elegyek jobb darabosítása szükséges, mivel különben a kohóban kialakult aerodinamikai egyensúly nem tartható fenn. A koksz súlycsökkenése következtében ui. az elegy tömörebb lesz, s így az elegyoszlop gázáteresztő képessége csökken. A koksz—földgáz egyenértékűségének meghatározásából látható, hogy 1 Nm3 földgáz 0,90—1,1 kg kokszot tud helyettesíteni. A földgáz és koksz nagy árkülönbségéből következik, hogy hazánkban, ahol a kohókoksz-szükséglet 60%-át import útján szerezzük be, nagy népgazdasági megtakarítást eredményez a földgázbefúvás széles körű elterjesztése és fokozása. Az előbbiekből is látszik, hogy a nagyolvasztó fúvószél-hőmérsékletének növelése ma a kohászat egyik legdöntőbb kutatási feladata. Ez tette szükségessé, hogy az Intézet szintén hozzálásson e kísérletekhez. így indult meg a léghevítők korszerűsítésére irányuló munka, amelynek során először áramlástani kísérleteket végeztek, majd elkészült először a félüzemi, ennek tapasztalatai alapján pedig az első olyan üzemi méretű léghevítő, amely 1200—1300 kcal/Nm3 fűtőértékű kevertgázzal fűthető, és biztosítja a forrószél előmelegítését a megkívánt 1000 C° felé. A Lenin Kohászati Művek IV. sz. léghevítőjének kettős kupolaboltozatra való kiképzésével és 1200 kcal/Nm3 fűtőértékű kohógáz—földgáz-keverék eltüzelésével sikerült e nagy jelentőségű műszaki feladatot megoldani. Az Intézetben kidolgozott új típusú léghevítők egyébként az egész világon nagy érdeklődést keltettek, s eddig 11 külföldi államban vannak bejelentve szabadalomként. Az előzetes tapasztalatok alapján a Lenin Kohászati Művekben épült léghevít őket dupla kupolásra alakították. Ez a legfontosabb és döntő változtatás. A belső kupola a hengeres köpenyfalra épült rá és hornyos, kétszer ékelt téglából falazták ki, a külső kupola pedig egy konzolon nyugszik. Ez utóbbihoz csatlakozik a szekunder hűtőlevegő vezetéke. Ezen a vezetéken mind fűtéskor, mind Hivatáskor hideg levegőt továbbítanak a két kupola közé. Az adagolt hűtőlevegő mennyiségét mérőperemmel mérik és billenőgyűrűs műszerrel regisztrálják. A hűtőlevegő menynyisége a fűtési periódusban 1800—2000 Nm3/h között változik, a fúvatáskor 4200 Nm3/h. Nagy fűtőértékű kevertgáz előállítására megépítették a földgázvezetékeket a VI. sz. léghevítőhöz. A földgázvezetékből csatlakozás készült a kohógázvezetékbe, és a kettőt közvetlenül az égő előtt keverték össze. A tűzaknát lencseformára képezték ki, mivel ennek helykihasználása jobh és áramlástanilag előnyösebb, mint az elliptikus tűzaknáé. Az új tűzakna kisebb keresztmetszetű, mint a régi volt, így a rács keresztmetszete ugyanazon léghevítőben 3—4%kal növekedett. Az összes rácssúly azonban mégis a régi értékben maradt, mert szerkezeti okokból 1 m-rel csökkenteni kellett a magasságát. 240
