Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
A mikroszkópkutatási program érdemi munkáit Bernolák Kálmán, Újvári Imre, Czabafjy András, Arács György és Gallé Márta, végezték. A klasszikus optikai, finommechanikai műszerek fejlesztése során már látszott, hogy célszerű a modern laboratóriumi, ezen belül a spektrofotmetriai műszerek kutatása. Ezeknek a műszereknek a kidolgozása komoly piaci lehetőségeket jelent a műszeripar számára. A téma elindításakor mind a műszerkutatás, mind a műszerekkel kapcsolatos technológiai eljárások kidolgozása megkezdődött. Ezeknek a munkáknak első eredménye egy, a látható és a közeli ultraibolya tartományban működő spektrofotométer kísérleti példánya volt. Ezzel együtt megkezdődött az infravörös spektrofotométer kutatása. Ennek eredményeként 1960 végére elkészült a berendezés működő kísérleti példánya. A műszer kidolgozói ár. Szalkay Ferenc, Bernolák Kálmán, Maizik László, Sass Gábor és Hamza Klek voltak. A berendezéssel felvett spektrumok kb. 2% pontosságúnk voltak. A spektroszkópiai műszerek fejlesztésével együtt szükségessé vált a lényeges alkatrészüket jelentő tükrök visszaverő rétegének technológiájával kapcsolatos feladatok megoldása. Antal Ottó végezte a vákuumtechnikai kutatásokat, s munkájának eredményeként készültek el a különböző rétegvastagságú (áteresztőképességű) tükrök, interferencia-szűrők és egyéb vákuumgőzöléssel előállított vékony rétegek. A későbbiekben a spektrofotometriai műszercsalád további bővítése végett megkezdődött egy vákuum-spektrométer és egy kvantométer kidolgozása is. Ezek a berendezések kísérleti modellszintig készültek el. Továbbfejlesztésükre új kutatási feladatok miatt nem kerülhetett sor, így ezeknek a spektroszkópiai műszereknek a továbbfejlesztését az Intézettől kivált és a MOM keretei között működő Kutatási Főosztály folytatja. A spektrofotom rtriai műszerek fejlesztése szükségessé tette az Intézetben az elektronika erőteljesebb művelését. Egymás után jelentkeztek igények korszerű, jelentős elektronikát tartalmazó műszerek kidolgozására. E kívánságok kielégítésének égjük példájaként az Intézet kifejlesztette egy teljesen tranzisztorált, akkumulátorról meghajtott vonalas képtávíró berendezés kísérleti példányát. A készülék tetszés szerinti vonalas, képes, rajzos, nyomtatott és kézírásos táviratok, térképek, vázlatok stb. továbbítására alkalmas. A vett kép egyszínű, a festékhenger színének megfelelően. A készülék átkapcsolással adás-vétel üzemre egyaránt alkalmas, félautomatikus üzemű és távbeszélő-hálózatba kapcsolható. A legnagyobb képméret A5 formátumú, de ezen belül az adott, ill. vett képméret tetszés szerint szabályozható. A vevő maximális felbontása 1200 Hz, ami az adott mechanikai méretek és fordulatszám mellett 0,2X 0,2 mm minimális képpontot jelent. Egy A5 méretű kép továbbítására kb. 3.5 percnyi idő szükséges. A műszert Klatsmáinyi Árpád, Ágoston Mihály és Yozári Gnula dolgozta ki. A készüléket a Gamma Optikai Művek vette át gyártásra és jelenleg is gyártja. 1961-től a spektrofotometriai műszerek helyét a nukleáris elven működő műszerek családja váltotta fel. Ennek a kutatásnak első eredményei a KFKI-val közösen kialakított műszerek kísérleti példányai voltak. Az első nukleáris elven működő készülék, amellyel az Intézet foglalkozott, a kéz- és ruházatszennyezettség-vizsgáló berendezés volt. A készüléket a KFKI-ban kidolgozott berendezésből fejlesztette az OKL prototípus-szintre. A műszer rendeltetése, hogy olyan munkahelyen, ahol nyílt radioaktív izotópokkal dolgoznak, a dolgozók dekontaminálása ellenőrizhető 215
