Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Magyar Tudományos Akadémia intézetei

függvényből a rezonanciaenergiákat meghatározva, a 29Si, ill. 30Si közbenső magok gerjesztett állapotait tudták megállapítani. A munka eredményeként a 29Si mag esetén hét, a 30Si mag esetén két eddig nem ismert, magasan fekvő gerjesztett állapotot sikerült újonnan meghatározni. A magátalakításokat kísérő y-sugárzás eredetének eldöntésére felvették a y-sugárzások spektrumát. Mindhárom szeparált izotóp (24Mg, 25Mg, 26Mg) Po a­­sugarakkal való bombázásakor magátalakulásokat kísérő y-sugárzás volt észlel­hető és a spektrumok alapján megállapítható volt, hogy a y-sugárzás sokkal össze­tettebb, sokkal több komponensből áll, mint ahogy azt az előző kutatók vizsgálatai mutatták. A továbbiakban a y-sugárzás eredetének tisztázására felvett y-spektrumban tapasztalt vonalakat összevetették a magfolyamatok végmagjainak ismert gerjesztett állapotai közötti lehetséges átmenetekkel. A spektrumban észlelt vonalak analízise alapján a y-sugárzás eredetére egyértelmű következtetést tudtak levonni. Mégpedig: A 24Mg izotóp a-sugarakkal bombázása esetén létrejövő magfolyamatokat kísérő y-sugárzás spektruma egyértelműen a 24Mg (a, p)27Al magfolyamat végmagjának gerjesztett állapotaihoz rendelhető; a 25Mg céltárgy esetén a felvett spektrum szuper­­pozíciója; a kis intenzitással megjelenő y-vonalak a 25Mg (a, p 28A1 folyamat vég­magjának gerjesztett állapotaihoz rendelhetők, a nagyobb intenzitással megjelenő spektrum vonalai a 26Mg (a, n) 28Si folyamat végmagjának gerjesztett állapotaihoz tartoznak. Közvetlen kísérletek bizonyították azt a tényt, hogy ehhez a 25Mg (a, n) 28Si folyamathoz tartozik a magátalakítást kísérő y-sugárzás nagy energiájú komponense is. (Ezen nagy energiájú y-kvantum eredete régen vitatott kérdés, de a problémát kísérletileg csak e munkával sikerült tisztázni.) Végül megállapították, hogy a 26Mg izotópnak Po a-sugarakkal való bombázása esetén felvett y-spektrumban tapasztalt vonalak a 26Mg (a, n) 29Si magfolyamat végmagjának gerjesztett állapotai­hoz tartoznak. A vizsgálatok egy technikai jellegű eredményhez vezettek: a Mg mikro-elektro­­kémiai leválasztásának kidolgozásához. Mivel a gerjesztési függvény felvételéhez a néhány mg-os mennyiségben rendelkezésre álló szeparált MgO-ból vékony Mg-réteget kellett előállítani, és a szokásos céltárgy-előállítási módszerek MgO esetén nem voltak alkalmazhatók, Dr. Csongor Éva kidolgozott egy új eljárást a Mg-nak piridin­­ből való mikro-elektrokémiai leválasztására. Vizsgálták az Intézetben a 19B (a, n) 13N atommag átalakulások gerjesztési függvényét is. A bór elem — amint ismeretes — két izotóp keveréke (l0B 19,8%t irB 80,2%), így a Po a-sugarai hatására kétféle olyan magátalakulás következhe; be rajta, amely neutronemisszióhoz vezet. A vizsgálatokhoz érdekes mérőberendezést dolgoztak ki. Az a-sugár forrásul felhasznált Po-készítmény 3 mm átmérőjű platinairídium korongon volt. Aktivitása a mérési idő közepére számítva 3,2 mC volt. Ez egy 50 mm sugarú vörösréz félgömb centrumában foglalt helyet. A légmentesen záró besugárzó­edény belső falát amorf bórporral (Merck gyártmányú) a lehetőség szerint egyenlete­sen vonták be, kis mennyiségű kötőanyag felhasználásával. A felvitt réteg átlagosan számítva háromszor vastagabb volt, mint amennyi a Po teljes energiájú a-részeinek a borban mért hatótávolsága. A mérőberendezéssel lehetséges volt az a-sugarak energiáját a félgömbbe engedett nitrogéngáz nyomásával szabályozni. Erre a célra a nitrogéngáz felel meg a legjobban, egyrészt mert közismerten alacsony az (a, n) magátalakulások hatásfoka, 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom