Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
rokra volt szükség. így került sor az M 25 típusú univerzális taktor kidolgozására; kísérleti darabjainak megvoltak azok a tulajdonságai, amelyeket ettől a traktortól a mezőgazdaság elvárt. 1954-ben az Intézet hozzákezdett ahhoz a programhoz, amelynek célja a növelt teljesítményű, nagy terhelhetőségű fődarabok kialakítása volt a jövő nagy autóbusza számára. Ekkor kezdődött a D 813 típusú nyolchengeres boxermotor tervezése, amelyet a következő években a szabadalmakkal védett Tele-Mekan sebességváltó és a De Dion-rendszerű hátsó futómű követett. E fődarab-sorozatokhoz tartozik a független felfüggesztésű kerékkel tervezett 555-ös típusú mellső futómű is. 1956-ban kezdődtek meg a Csepel-típusú, sorozatgyártású motorok teljesítménynövelésére irányuló kísérletek, a hengerfurat felfúrásával 112 mm 0-re, majd 1957-ben a közvetlen befecskendezésű égéstér kialakítása. A felfúrt motorokból rövidesen megindult a sorozatgyártás. 1956-ban készültek el a 8—12 t-s nyerges vontatók tervei, amelyek kipróbálása után megkezdődött a sorozatgyártás. 1957-ben a 6 m3-es négykerék-hajtású dömper, a hidraulikus tengelykapcsoló és a 10 t-s hátsó futómű konstrukciós munkái kezdődtek meg. Az 1960-as évek elején fokozott lendülettel dolgoztak a már említett égéstér-fejlesztésen. A Csepel-motorhoz kialakított Kx és K?j égőterek előnyeit több motor 100 000 km-es próbaútjai igazolták, s ezért az Intézetben tervezett hazai konstrukciójú, közvetlen befecskendezésű K 406 típusú 4 hengeres kísérleti motorokat mindkét égőtérrel felszerelték. E motorok teljesítménye a végső kialakításban 120 LE. A családelv figyelembevételével alakították ki a továbbiakban a 4 hengeres fekvő és 6 hengeres álló motorokat. Megemlítjük a 2800 fordulaté gyors járatú 6 hengeres V formájú Diesel-motor kísérleti darabjait is. Az Intézetben kísérletek folynak avégett, hogy a hazai gyártású Diesel-motorokban a jövőben bármiféle üzemanyagot el lehessen tüzelni; az eddig elért eredmények e tekintetben igen biztatóak. Említést érdemelnek a hidraulikus rendszerrel működő fődarabok hosszabb ideje folyó kísérletei is. Ezek a hidraulikus tengelykapcsolók és váltók, a szervokormány és a segédberendezések hajtására szolgáló hidrosztatikus hajtás. Meg kell említeni az 5 t-s unifikált tehergépkocsira vonatkozó kísérleteket, továbbá azokat a kutatásokat, amelyek a fékekkel és a fékezés folyamatával, a rezgés- és lengésvizsgálatokkal és a zajvizsgálatokkal foglalkoznak. Itt kell szólni az utóbbi időben megkezdett radioizotópos vizsgálatokról is. A Járműfejlesztési Intézet történetének és munkájának vázlatos ismertetése után foglalkozunk néhány — az előbbiekben már említett — eredménnyel kissé részletesebben is. Nézzük elsőnek a motorfejlesztési munkákat, A Járműfejlesztési Intézet motorvizsgáló laboratóriuma 194
