Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
alapjai a vizsgálatok során a meghibásodási tényező és az alkatrészek terhelésének paraméterei között megállapított összefüggések (egyenletek). A felállított egyenleteket nomogramok alakjában is kidolgozták, hogy ezek segítségével az adott áramkörökben a méretezés és a méretellenőrzés gyorsan elvégezhető legyen. E módszert az Orion és VTRGY gyárban a közfogyasztású berendezések (rádiókészülékek, TV-készülékek stb.) és a Beloiannisz, ill. a Telefongyárban átviteltechnikai készülékek (sok csatornás telefonberendezések, mikrohullámú berendezések stb.) méretezése során alkalmazzák. Végül a Laboratórium az alkatrész-miniatürizálás egy új irányának kidolgozásába (mikro-technika) is bekapcsolódott. Ez az új technika teljesen ríj technológiai módszereket igényel. A vékony vezető és dielektromos rétegeket vákuumtechnikai és vákuumgőzölési módszerekkel készítik. A vákuumgőzölési technológiát eredménnyel alkalmazzák a klasszikus alkatrészek kutatási munkáiban is. Foglalkoznak gőzölt dielektrikumu és gőzölt fegyverzetű kondenzátorok és igen pontos gőzölt fémréteg-ellenállások kutatásával is. Az alkatrészekkel kapcsolatos kutatási eredmények gyorsabb és magasabb színvonalú bevezetése érdekében 1963-ban a Laboratórium Üzemesítési Osztállyal bővült, amelynek feladata, hogy a Laboratóriumban kidolgozott technológiát az üzemesítés szempontjainak figyelembevételével továbbfejlesztve, az üzemi technológia alapjait kidolgozza. Ezáltal a kutatási téma gyakorlati bevezetése meggyorsul, és a nagyüzemi gyártás megzavarása nélkül zökkenőmentesebbé válik. Az Intézet eredményeinek áttekintése után nézzük a terveit. A magyar híradástechnikai ipar termelési érték tekintetében a KGM iparágai között jelenleg a második helyet foglalja el. A készáru értékének legalább egy ötödé alkatelem. és az ehhez kapcsolódó kutatási munka a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet profiljába tartozik. El nem hanyagolható jelentőségű, hogy a késztermékek meghibásodásának több mint a fele az alkatelemek meghibásodása folytán következik be. Rendkívül fontos tehát, hogy az ipar korszerű, jó minőségű elektronikai, híradástechnikai alkatrészekből induljon ki. Ez ui. a távlatilag legnagyobb fejlődés előtt álló, túlnyomórészben exportra kerülő híradástechnikai komplex nagyberendezéseknek, valamint az automatizálás elektronikus szerveinek üzembiztonságát, élettartamát nagymértékben meghatározza. A híradástechnikai iparnak, valamint bármilyen elektronikai megoldásnak sokkal nagyobbak az igényei az alapanyag-, az alkatrészkutatásra, mintsem hogy azokat az Intézet jelenlegi területével, létszámával, lehetőségeivel ki tudná elégíteni. Ezért bővíteni kell az Intézet munkái által felölelt területet. Erősen fejleszteni kell a félvezető-kutatást, a televíziós képcsövek ernyőivel foglalkozó kutatást, létre keli hozni a szerelvénykutatást, és meg kell valósítani egy központi híradástechnikai anyagkutató és anyagvizsgáló laboratórium kiépítését. El kell mélyíteni továbbá az alkatrészek megbízhatóságára és élettartamának növelésére irányuló kutatásokat, mind a passzív alkatrészek, mind az aktív alkatrészek -—- tehát a félvezetők és elektroncsövek -— területén. Evégből elsősorban ki kell bővíteni, ill. ki kell építeni alkatrészvizsgáló részlegeket a megfelelő laboratóriumok mellett. Lényegesen fejleszteni kell az Elektronikus Laboratórium munkásságát méréstechnikai területen^ valamint a félvezetők funkcionális viselkedésének, alkalmazásának vizsgálatával kapcsolatban. Létre kell hozni az Elektronikus Laboratóriumon belül egv olyan részleget, amely a korszerű elektroncsövek felhasználási vizsgálatát az előállítógyárral kooperálva fogja végezni, hogy az itt nyert felismeréseket — konstrukciós elvekre váltva — a híradástechnikai termékeket előállító gyárak műszaki fejlesztési osztályai felhasználhassák. 190
