Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
jól megmunkálhatóvá tették. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában az említett eredmények elérésében vezető szerepet játszott Millner Tivadar és Tűnj Pál. Az Intézetben folyó volfrámkutatást Millner Tivadar akadémikus irányította. Az Intézetben egyszerű és gazdaságos eljárást dolgoztak ki a kínai volfrámérc feltárására, s ezzel az Egyesült Izzó volfrámgyártásához jó minőségű hazai volfrámsavat biztosítottak. ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett. Az Intézet munkájában fontos szerepet játszottak az elektroncsőipar kulcsanyagára, a volfrámhuzalokra vonatkozó kutatások. Az Intézet a volfrámalapkutatási munkákat a Műszaki Fizikai Kutatóintézetnek, az ipari kutatást pedig az Egyesült Izzó fejlesztési laboratóriumának adta át. A volfrámgyártás gazdaságosságának fokozásához a volfrámrúd-méretek fokozása volt szükséges. Ennek megvalósítására új technológiát dolgoztak ki, amelynek alapján nagyobb méretű rudak számára alkalmas volfrám fém port, abból újfajta zsugorítási eljárással nagyobb rudakat lehet készíteni. Kidolgozták az igen vékonv volfrámdrótok dróthúzással való előállítását. A volfrámdrót — izzólámpagyártás szempontjából — fontos tulajdonságai a drótok újra kristályosodása során alakulnak ki. A kutatómunka eredménveként kiderítették, hogy a jobb dróttulajdonságokat adó hosszabb krisztalhtok keletkezése a „GK” alumíniumadalék nyomokat tartalmazó drótokkal érhető el. Az Intézet érezve a jelenlegi és a távlati korszerű anyagvizsgálati munka fontosságát, a volfrámkutatás átadásával felszabaduló szellemi kapacitás és felszerelés felhasználásával az Intézeten belül Alapanyagvizsgáló Osztályt szervezett, és annak vezetésével Hegedűs Andrást bízta meg. Ez az osztály a magja a minősségi színvonal javításához feltétlenül szükséges iparági alapanyagvizsgáló intézménveknek. A jövő fejlődés előkészítésére a felettes szervek utasították az osztályt, hogy mérje fel a híradástechnikai alapanyagvizsgálat 19(32-beli helyzetét. Ennek eredménveit elemző és értékelő megjegyzéseket is tartalmazó jelentésben adták át az illetékeseknek. Elkészítette azonkívül az iparági alapanyag-vizsgáló kutatási szerv távlati beruházási tervét is. A fénycsövek és tartozékai kutatásával az Intézet megalakulása előtt az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában foglalkoztak. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet megalakulása óta a Bródy Imre laboratórium foglalkozik a fénycsövek és tartozékaik kutatásával kezdetben Szigeti György akadémikus és később Szabó János vezetésével. A fénycsőkutatás keretében magán a fénycsövön kívül a fénycsöveket működtető ködfénvkisüléses gyújtó tökéletesítésében is komoly eredménvt értek eh A fénycsőkutatás részben a meglevő típusok minőségének javítására iránvult. E kutatás eredményeként az Egyesült Izzóval való együttműködés keretében sikerült (kb. 30-—35%-kal) növelni a fénycsövek fényáramát, továbbá élettartamát (kb. 40°, - kai), csökkenteni a fénycsövek végein mutatkozó korai foltosodásokat és későbbre tolni a fénycsövek korai kiégését. A fénycsövek begyújtásakor mutatkozó villogást sikerült csökkenteni. A fénycsövek minősége, exportképessége szempontjából egyik legfontosabb jellemző a fénycsövek hatásfoka, amely az adott teljesítménynél elérhető fénváramot szabja meg. A kutatómunka során a hatásfokot megszabó tényezők megismerése alapján a gyártástechnológiának és a gyártás többi tényezője ellenőrzésének olvan megjavítását sikerült elérni, hogy az fokozatosan javította a fénycsövek hatásfokát. A fénycsövek hatásfoknövelésére irányuló kutatómunka a fénycsövek készítéséhez használt mangánnal és antimonnal aktivált kalcium-halofoszfát fényporok hatásának növelésével indult meg. A munka megindulásához igen nagy segítséget adott a Szovjetunióban elért eredmények megismerése.
