Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
későbbi munkához oly szükséges laboratóriumok megtervezését más szerv nem végezhette el helyette, de munkát jelentett még a kivitelben való résztvétel is. Az Intézet egyébként 1963 végén egyesült a Hőtechnikai Kutatóintézettel, s munkáját azóta a Yillamosenergiaipari Kutatóintézetben folytatja. Működésének 14 esztendeje alatt elért eredményei nemzetközi viszonylatban is jelentékenyek, s az Intézetben felnevelődött gárda ezekből az eredményekből kiindulva még bizonvára további sikereket ér majd el. Forrásmunkái:: Az Intézettől kapott anyagok, különösen a következők: Dr. Ignácz P. igazgató: A VILLEXKI 10 éves munkája Dr. Ignácz P.: Kisminták és számológépek a villamosenergia-ipar műszaki színvonalának emelése szolgálatában Dr. Fajta .V.: Zuglói Nagyteljesítményű Laboratórium Dr. Ignácz P.: Transzformátor tekercselésének zárlati erőinek meghatározása Dr. Pázmándi L.: VILLEXKI-rendszerű generátor-földzárlatvédelem műszaki leírása Sándor Gy.-né: Háromfázisú hálózati önműködő visszakapcsoló berendezés középfeszültségű hálózatokra Vörös K.: Erőművi teljesítményszabályozó automatika működési leírása Fáy Gy.: Középfeszültségű hálózat vivőfrekvenciás távbeszélőberendezésének kifejlesztése Vajda P.: Előfeszített vasbeton távvezetékoszlopok Dr. Ponkay F.: Földelések Pál 7.: Az első magyar bányadiszpécser kifejlesztése A KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTÉRIUM INTÉZETEI HÍRADÁSTECHNIKAI IPARI KUTATÓINTÉZET A híradástechnikai ipar különleges helyzetét Magyarországon mi sem bizonyítja jobban, minthogy három Intézet is foglalkozott híradástechnikai kutatásokkal. Ezek közül a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet létrehozását 1953-ban az tette szükségessé, hogy az alapanyag- és alkatrészfejlesztés megfelelő, szervezett kutatások nélkül nem tudott lépést tartani az igényekkel. A szükségességet megállapítani persze könnyebb volt, mint magát a kutatást megindítani, noha a híradástechika ama rendkívül kevés iparág közé tartozott, amely jelentékeny kutatási hagyományra tekintett vissza. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézethez került ui. az Egyesült Izzó gyár 40 évvel azelőtt alapított kutatólaboratóriuma, amelyet azután világhírű inimka társáról Bródy Imre Laboratóriumnak neveztek el. A laboratóriumban felnevelt szakember- gárda rendkívül nagy segítséget jelentett az Intézet megszervezésekor, hiszen -— minden más Intézettel ellentétben — itt nem az alapoknál kellett kezdeni, s nem tapasztalatlan, kutatásokban járatlan emberek fogtak a munkához. A külső szemlélők rendszerint csak ezt az előnyt látják, s csak akik jobban elmélyednek az Intézet történetében és munkájában, veszik észre azt a számtalan nehézséget, buktatót, amellyel az Intézetnek meg kellett küzdenie. A legnagyobb nehézséget persze az jelentette, hogy a feladatok nagyobbak voltak, mint a lehetőségek. Az alapanyag- és alkatrészkutatás szűkös keretek között indulhatott csak meg, s a kutatók különböző ideiglenes jellegű helyen szétszórva kezdték meg a munkát. Mondanunk sem kell, hogy a szétszórt munkahelyek és a zsúfoltság nem nagyon kedvezett a munkának, s a nehézségeket még fokozta, hogy 12 Műszaki tudományos kutatások M.-on 177
