Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
1963-ban folytatták az alállomasi távvezérlő berendezés elkészítését, most már konkréten a Pécsi Hőerőmű és a Pécsi I. alállomás közötti felszerelés céljára, valamint elkészítették az ehhez szükséges segédberendezéseket. Nézzünk ezután osztályoktól függetlenül is néhány olyan kutatási eredményt, amely feltétlenül említést érdemel. Az Intézet egyik első és legnagyobb sikerű témája az előfeszített vasbeton oszlopok fejlesztése volt. Előfeszített betonszerkezetek kifejlesztése és nagyarányú felhasználása tekintetében ez a munka Magyarországon úttörő jellegű volt, mert — érdekes módon — a villamosenergia-ipar távvezetékoszlopainak tömeggyártása megelőzte az építőipar előfeszített konstrukcióit, valamint a vasúthoz alkalmazott vasbeton vágány aljak gyártását is. 1963 végéig Magyarországon 250 000 vasbeton oszlopot építettek be a közép- és kisfeszültségű hálózatokban, ez az összes oszlopoknak több mint egyharmad része, ami megfelel több ezer km távvezetékhosszúságnak. A középfeszültségű hálózatok további bővítésére már gyakorlatilag kizárólag ilyen oszlopokat használnak. Régebben a kis- és középfeszültségű távvezetékek oszlopait fából készítették. Minthogy hazai jó minőségű, távvezetékoszlop céljaira alkalmas fa nincsen, ez kizárólag importból származott. Ettől eltekintve a fa könnyű megmunkálhatósága és kis súlya, valamint rugalmassága miatt előnyös és kedvelt anyag volt; az Intézet azonban kellő időben előre látta, hogy nehézségek fognak támadni, és gondoskodott arról, hogy a fát jól pótló konstrukció szülessék. A különböző szerkezeti megoldásokat egy építés-sztatikusokból és villamosenergia-ipari szakemberekből álló komplex bizottság (Vajda Pál, Marosszéki Miklós, Korda István, dr. Póczy Mihály, Kaiser József, Ignácz Pál) dolgozta ki. Az Intézet nemcsak a tervek elkészítéséről gondoskodott, hanem elkészítette a prototípusokat, azokon a törésig menő deformációs kísérleteket végzett, majd amikor a konstrukció érettnek látszott, a villamosenergia-iparág egy kiszemelt távvezetékszakaszán több km hosszá vezeték megépítését szorgalmazta, hogy a szállítás, felállítás és felszerelés problémái is tanulmányozhatók legyenek. Ilyen módon az első tervezéstől az üzemben való alkalmazásig az Intézet figyelemmel kísérte és irányította a témát. A tömegben való gyártás közben többször is előfordult, hogy a kikísérletezctt és helyesnek bizonyult technológia a kivitelezéskor leromlott. Ilyenkor az Intézet a javítás érdekében közreműködött mindaddig, amíg a gyártmány begyakorlottá vált és a minőség egyenletes lett. Kezdetben nem kevés konzervatívizmust kellett leküzdeni, mert a vasbeton oszlopok súlya természetszerűleg nagyobb, szállítása az első alkalmazásokkor nehézkesebb volt, mint a faoszlopoké; azonban az ötvenes évek elején döntő fordulat állt be, mert devizagazdálkodási okokból a faoszlopok importját meg kellett teljesen 173 Távvezetéki oszlop előfeszített vasbetonból
