Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

zárlat-védelmet mutatjuk be (kifejlesztette dr. Pázmándy László, a műszaki tudo­mányok kandidátusa). Itt a testzárlatvédelem elve a következő: földzárlat eseté­ben a generátorfeszültség-rendszert a zérus sorrendű feszültség érzékelése után különleges tekercselési! 5 oszlopos földelőtranszformátor szekunder oldalára kap­csolt ellenállás segítségével földelik. Megfelelő tekercseléssel a kívánt hatás bizto­sabban elérhető, mint a régebbi rendszerekben. A földelő-ellenállás megfelelő meg­választásával a generátor bármely pontjában fellépő földzárlat esetén biztosítható, hogy a földzárlati áram megfelelő nagyságú legyen. A védelem működésének elve röviden összefoglalva a következő: Ha a védendő rendszerben bárhol földzárlat keletkezik, ezt a zérus sorrendű feszültségre kapcsolt fesztiltségrelé érzékek, és bekapcsolja a földelőtranszformátor eddig nyitott szekun­der körét. A bekapcsolás után a hibahelyen és a földelőtranszformátor primer teker­cselésén keresztül olyan nagyságú áramerősség folyik (még csillagponti földzárlat ese­tében is), amely alkahnas a generátoron elhelyezett védelmi berendezés működtetésére. Ugyanez az osztály dolgozta ki a háromfázisú hálózati önműködő visszakap­csoló berendezést középfeszültségű hálózatra. A dr. Bach Iván, a műszaki tudományok kandidátusa által kidolgozott berendezésben a következő folyamatok játszódnak le: A védelemtől eredő kioldó parancs megjelenésekor az ejtéskésleltetésű segédrelé megszólal, öntartást létesít magának. A relé munkaáramú érintkezője útján feszült­séget kap a visszakapcsoló relé, amely megszakítja a relé áramkörét. Amikor ennek az ejtéskésleltetett érintkezője záródik, a megszakító „be” parancsot kap, a meg­szakító kapcsolódása után megszólal a reteszelő időrelé, amely szintén tartó áram­körbe lép. Ha a reteszelő időrelé időzítésének tartama alatt újabb kikapcsolási parancs nem érkezik, a készülék kezdeti állapotába áll vissza. Ha a reteszelő időrelé időzítésén belül újabb zárlat következett be, a védelem újabb kioldó parancsot ad, és a megszakító másodízben kikapcsol, a reteszelő időrelé öntartása véglegessé válik, és a berendezést mindaddig hatástalanítja, amíg a kezelő a működtető nyugtázó­kapcsolóval a zárlat megszűnésének a tényét nem nyugtázta. Nyugtázás után a készülék ismét kezdeti állapotába áll vissza. A leírásból következik, hogy a reteszelő időrelé beállításával rögzíthető az az időtartam, amelyen belüli parancsra a berendezés másodízben nem fog visszakap­csolni. Természetes tehát, hogy a reteszelő időrelé időzítését a védelem időzítése fölé kell beállítani. Az Elektronikus Osztály munkáiból szóljunk elsőként az erőművi teljesítmény­szabályozó automatikáról. Kifejlesztői: Uzsoki Miklós, Vörös Károly. Együttmű­ködő villamosenergia-rendszereken belül az energiaegyensúly fenntartása, ill. a rend­szereket összekötő távvezetékeken átmenő energiának a megállapított értéken tar­tása elengedhetetlenül szükségessé teszi a rendszereken belüli szabályozást. A sza­bályozásnak olyannak kell lennie, hogy a hálózatok és az erőművek tulajdonságait figyelembe vegye, és biztosítsa a kölcsönös segítségnyújtást esetleges üzemzavarok esetén. A szabályozóberendezés általában a következő két főrészből áll: — a központi teherelosztóban elhelyezett berendezés feladata, hogy a csere­­teljesítményben, ill. a hálózati frekvenciában beálló változásokat figyelembe véve a rendszeren belüli erőműveket olyan irányba befolyásolja, amely megfelel a szabályo­zás feltételeinek, ill. az energiarendszerek közötti egyezménynek; — az erőművekben felállított szabályozóberendezós a központi teherelosztóból kapott utasításoknak megfelelően úgy szabályozza az energiatermelést, hogy az megfeleljen az erőmű gazdaságos üzemének. A Villamos Energetikai Kutató Intézet az Erőmű Tröszt megbízására foglal­kozik a megfelelő szabályozóberendezés kifejlesztésével. Az Intézet által gyártott 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom