Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
A kismintán első munka gyanánt az olyan, újabban egyre több helyen alkalmazott villamos alállomások túlfeszültségviszonyait vizsgálták meg, amelyekbe a szabadvezetékek nem közvetlenül, hanem kábelen keresztül csatlakoznak. A kismintán végzett mérések alapján kimutatható volt, hogy az ilyen állomásokban eddig alkalmazott védelmi mód nem tökéletes, mert nem küszöböli ki az alállomásokban a veszélyes rezonancia-jelenségeket. Ez megmagyarázott több, kábeles bevezetésit alállomásban bekövetkezett üzemzavart. A jelenségeket a lökőfeszültség-kismintán analizálva sikerült olyan védelmi kapcsolást (az ún. két szikraközös elrendezést) találni, amely az ilyen veszélyeket elhárítja, az eddigi védelemnél lényegesen olcsóbban megvalósítható, és nagyban megkönnyíti a kábeles bevezetésű állomások tervezését. Ezt a védelmi módszert alkalmazták a hazánkban első ízben beépített 120 kV- os kábel védelmére. A középfeszültségű hálózaton is sorozatosan alkalmazzák. -Jelenleg mintegy 60 állomás túlfeszültségvédelmét korszerűsítik ilyen védelemmel. A lökőfeszültség-kisminta nemcsak konkrét, gyakorlati esetekben fellépő túlfeszültségek megállapítására ad módot, hanem elvi vizsgálatok eszközeként is felhasználható. A kisminta — mint analóg számítógép — az eredményeket nemcsak számszerűen szolgáltatja, hanem lehetővé teszi a jelenségek fizikájának elemzését is. Ezért segítségével a kutatók olyan szemléletre tehetnek szert, amely módot nyújt a bonyolult hullám jelenségek egyszerűbb folyamatokra való visszavezetésére. Vannak helyek, ahol a levegő szennyezettsége igen nagy: a villamos hálózatban működő erőművek, transzformátorállomások, távvezetékek nagyfeszültségű szigetelőinek felületére por, pernye vagy más szemcsés szennyeződés rakódik le, vagy pedig valami vegyi eredetű — pl. savtartalmú — anyag kerül a porcelánra. Ilyenkor adódhat, hogy — különösen az őszi-téli időjárásban, amikor köd lepi be a szigetelőt — az egész felületen összefüggő és villamosán vezető, nedves réteg keletkezik, ami szigetelőképességét katasztrofálisan lerontja, teljes átívelést okozhat. Ez a villamos berendezés számára nagy energiájú zárlatot jelent, amely egyrészt üzemzavart hoz létre, mert a berendezést az energiaszolgáltató hálózatról azonnal le kell kapcsolni — így a fogyasztói ellátás egy ideig szünetel—, másrészt a berendezési tárgyak is gyakran súlyosan megsérülnek vagy tönkremennek. A probléma világszerte fennáll, több évtizedes és annál nagyobb, minél iparosítottabb egy ország, de a mezőgazdaságban használt műtrágya is előidézheti, tengerparti országokban pedig a sós tengeri levegő okoz ilyen veszélyt. Szigetelők átívelése szennyezett atmoszférában a) szilikonzsíros kezeléssel (fent); b) kezelés nélkül (lent) 168
