Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
töménységű permetlevekben elérni óhajtott legkedvezőbb szemcsefinomságnak. A hatóanyagot tehát a gyártási folyamat e fázisában kell stabilizálni, és az utólagos műveleteket olyan körülmények között kell végezni, hogy azok ne vezessenek a mikrokristályos szemcsék agglomerálódásához. Kikísérleteztek egy olyan aerosolt permetező géptípust — a prototípusát is elkészítették —, amelynek segítségével tizedannyi vízzel lehet kiszórni a permetezőszereket óránként 8—10 kát. hold területre. E géptípus erősen fokozza a növényvédelmi munkálatok termelékenységét. A széles körű szisztematikus kutatómunka során számos, eddig ismeretlen arzéntartalmú szerves vegyületet szintetizáltak. Ezeknek gombaölő hatása mintegy két nagyságrenddel nagyobb a jelenleg e célra alkalmazott rézkészítményekénél. Jelentőségük szembetűnő, ha meggondoljuk, hogy mezőgazdaságunk ma évi 1500 vagon rézgálicot használ permetezésre. E vegyületek adalékanyagként használhatók még trópusálló festékek készítéséhez, számos termék konzerválására, valamint erős fungicid hatású gumiipari gyorsítók előállítására. Gyártási eljárást dolgoztak ki lucernaültetvényekben az aranka irtására alkalmas dinitro-butil-fenil-acetát hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer előállítására is, laboratóriumi és kísérleti üzemi méretben egyaránt. E készítményt a mezőgazdaságban is kipróbálták jó eredménnyel. A vegyipar új üzemeinek műszerezését és önműködő irányítását általában a tervezők és kivitelezők megoldják, az új üzemek tehát működésüket már korszerűen automatizálva kezdik meg. A meglevő üzemek automatizálása azonban nehéz feladat. A NEVIKI-ben ezért 1900 folyamán új osztály alakult, amelynek keretében a vegyész-, gépész- és irányítástechnikai mérnökök szorosan együttműködve vizsgálják a vegyipar egyes műveleteit. Az Automatizálási Osztály nincs egyedül egy-egy feladat megoldására, hanem az Intézet központjában kiválóan képzett technológusvegyészek és, ha szükséges, a legkorszerűbb műszeres elemzési módszereket felhasználó analitikus vegyészek is segítenek az automatizálandó technológiai folyamat szükséges módosításában, pontosságának növelésében, a szabályozáshoz felhasználható fizikai-kémiai paraméterek kiválasztásában. így jó eredménnyel sikerült megoldani olyan feladatokat, amelyekkel különféle intézmények, ill. az üzem maga mind ez ideig sikertelenül próbálkozott. A Rendszertechnikai Csoport sikeresen oldotta meg a Zalai Kőolajipari Vállalat négy használaton kívül helyezett, külföldi cég által szállított szabályozókörének felülvizsgálását és a technológiai követelményeknek megfelelő üzembe helyezését. Az Almásfüzitői Timföldgyár technológiai láncában levő Dorr-ülepítősor automatizálási tervjavaslatát kidolgozták, a megvalósításához szükséges néhány automatikaelemet kifejlesztették, és jelenleg folyik a Vegyipari Szerelő Vállalat Műszer- Automatika Részlegének közreműködésével az Intézet által kidolgozott szabályozókörök helyszíni szerelése. Elkészült az Almásfüzitői Timföldgyár számítógépes adatfeldolgozási rendszerének tervezése. Ezzel a NIM Számítógépközpont napra kész állapotban tudja jelezni az üzem vezetőinek az üzemi fajlagosok előző napi alakulását. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó üzemében timföldadagoló automatát tervezett és készített az Intézet az üzem karbantartó műhelye közreműködésével. A berendezés hiba nélkül üzemel. Kidolgozták ezenkívül a Péti Nitrogénművek Hnbbler-kolonnájának — a Péti só előállítás egyik fontos állomásának — automatizálási tervét. A Budapesti Vegyiművek anol—anon konverziós üzemét, amely műanyaggyártásunkat segíti, szintén a Folyamatszabályozási Csoport terve alapján automatizálták. Hazánk egyik leg-152
