Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
társainak publikációi a magyar folyóiratokon kívül szovjet, angol és német folyóiratokban kerültek nyilvánosságra. A Nagynyomású Kísérleti Intézet munkásságának színvonala az itthon és külföldön bejelentett szabadalmakkal is mérhető. Az aszfaltos nyersolajok, lepárlási maradékok, kátrányok gazdaságos feldolgozására vonatkozó ún. hidrokrakk-szabadalmak közül Magyarországon kívül a Hydrokrakk I.-et 17, a Hydrokrakk II.-t 1, a Hydrokrakk III.-at 9, a Hydrokrakk IV.-et pedig 7 államban fogadták el. Hazai Az Intézetben előállított kísérleti nagynyomású, folyamatos üzemű ikerreaktor-rendszer viszonylatban az Intézetnek ezenkívül még 10 szabadalma van, amelyek a hidroaromatizálással, a kéntelenítéssel, a hidrogéntranszferrel és a függőleges csőkemencével kapcsolatosak, valamint a zsíralkohol, a furfurilalkohol, a dinitrogén-oxid, a szorbit és a nátrium-hidrid előállítására vonatkoznak. Ami az anyagi felkészültséget illeti, a készülék- és műszerellátottság néhány legmodernebb automatikus elemzőberendezéstől eltekintve jónak mondható, a kezdeti nehézségeket nagyrészt sikerült kiküszöbölni azzal, hogy a vásárolt készülékek és műszerek mellé maga az Intézet is konstruált néhány jól bevált gépet, készüléket, műszert. Ilyenek pl. a 90 ml reakcióterű folyadék- és gőzfázisú kísérleti ikerreaktor, a membrános adagolószivattyú és gázcirkulátor, a nyomás alatti térben működő folyadékszintmérő berendezés és gázmennyiségmérő. Mindezek ismeretében most már azt kell megnéznünk, hogy melyek azok az intézeti eredmények, amelyeket megvalósításra az iparnak átadtak. Elsőnek beszéljünk a hidroaromatizálásról. 1951-ben a motorhajtóanyag-szükséglet fedezésére csak magyar nyersanyag állt rendelkezésre. Az így meglevő mennyiség azonban nem volt elegendő, ezért 138
