Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
méretben (a soroksári kísérleti telepen) megfelelő polimereket előállítani. Ezután a Nyomdaipari Kutatóintézettel közösen folytak a fényérzékeny lemezek próbanyomtatási kísérletei és az eredmények kiértékelései. Ezeknek a különböző polimerekkel végzett kísérleteknek az a végső céljuk, bogy a nyomdaiparban az cinklemezklisék helyett műanyag kliséket lehessen használni. Biztatóak a kísérletek a poliamid-alapú térhálósodó vegyöletekkel is. A próbanyomást a kísérleti lemezekkel a Nyomdaipari Kutatóintézet végzi. Az ipari kutatásokhoz tartozik még a polimeranalóg csoport témája, amelynek címe „Polimerek polimeranalóg reakcióban történő átalakítása”. Az eddigi munkák során PVC-stabihzátorok előállításával foglalkoztak, s főleg nitrát-alapú vegyületek készültek el (dr. Wolkóber Zoltán). Ezenkívül para-amino-szalicilsav polimerizációjával kísérleteztek, azzal a céllal, hogy a szervezetbe polimer terméket juttatva, csökkenteni lehessen a tuberkulózis elleni gyógyszer napi adagját (Varga József né). A polimer ui. bizonyos gyógyszerszintet tud biztosítani a szervezetben és nehezebben ürül ld. A biológiai kísérleteket állatokon különböző intézetekben végezték. A fő témacsoporton belül polietilén klórozása és szulfoklórozása volt a munka másik témája. Ez a termék mint felületbevonat igen fontos szerepet tölthet be a hazailag előállított műanyagok választékában, ezért az üzemesített termék felületbevonati vizsgálatait is az Intézet fogja végezni (dr. Kriston Pál). Az eredmények után szóljunk néhány szót az Intézet terveiről is. Elsősorban a Feldolgozás- és Alkalmazástechnikai Osztály bővítését kívánják megoldani. A jelenlegi telep ui. az igényeket már nem elégíti ld, terjeszkedési lehetőség azonban nincsen. Leghelyesebbnek látszana egy olyan megoldás, hogy az új, korszerű osztály a Hungária Műanyaggyár mellett épüljön fel, mert így egyrészt kevesebb feldolgozógépre volna szükség, másrészt egy-egy gyári probléma megoldásában azonnal segíteni tudnának. A feladatok között szerepel az is, hogy az üzemesített, ill. hazánkban már eddig is gyártott műanyag termékek felhasználási körét bővítsék, mivel a műanyagok alkalmazásának több népgazdasági, ill. iparági területen, így pl. a mezőgazdaságban vagy a gépiparban nagy lehetősége volna. A Műanyagipari Kutatóintézet az eredmények tanúsága szerint már régen kiheverte a kezdeti nehézségeket, s egyre tapasztaltabb, képzettebb kutatógárdájával, mindinkább javuló műszaki felszerelésével mind bonyolultabb feladatok megoldására vált alkalmassá. Tekintve, hogy a műanyagipar fejlődése nemcsak hazánkban, hanem mindenütt a világon új és új problémákat vet fel, az Intézet kifejlesztésére szükségünk volt, hiszen a megoldásra váró feladatok együtt nőnek az Intézet kutatási kapacitásával. NAGYNYOMÁSÚ KÍSÉRLETI INTÉZET A kőolajipar gyors fejlődése és szinte forradalminak számító átalakulása tette szükségessé a Nagynyomású Kísérleti Intézet megalakítását. Szerencsére ebben az időben—1951. január 1-vel rendelte el az akkori Bánya- és Energiaügyi Minisztérium az Intézet megalapítását — olyan kiváló, nemzetközileg is elismert szakember élt Magyarországon, mint dr. Varga József akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas műegyetemi tanár, és így az Intézet megszervezése és vezetése azonnal olyan ember kezébe került, aki a tudományos és az azzal kapcsolatos gyakorlati munkát megfelelően tudta irányítani. 135
