Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
zása egyrészt hosszú időt, másrészt pontos munkát és ehhez megfelelő műszereket igényel. A mérési módszerek egy része hagyományos kémiai, más része műszeres analitikai módszer. Nem olyan régen kezdte meg az Intézet a gumiipari nyersanyagok felhasználására vontakozó rendszeres vizsgálatokat. E munkának az a célja, hogy a világpiacon megjelenő kaucsukf éleségekről (természetes és műkaucsukok), gumiipari alap- és segédanyagokról (gyorsítók, töltőanyagok stb.) összefoglalót adjon az ipar és a kereskedelem részére egyrészt új nyersanyagok beszerzése végett, másrészt az ipar részére új minőségek kidolgozására, célreceptek összeállítására. Az új nyersanyagok vizsgálatára irányuló munkák kiterjedtek az ezekkel kapcsolatos recepturális és feldolgozástechnológiai elvek tisztázására is. A megvizsgált nyersanyagokról összefoglaló jelentéseket, katalógusokat készítettek és készítenek, és azokat nagy példányszámban átadják a hazai szakembereknek. Eddig a következő nyersanyagtípusokkal foglalkoztak: hutadión—sztirol, butadién—akril-nitril-kopolimer, polikloroprén és butilkaucsuk. Folyamatban van a sztereospecifikus kaucsukokra vonatkozó összeállítás is. Elkészítették a gumiipari gyorsítók, késleltetők és antioxidánsok katalógusát, és jelentést készítettek a kormokról és lágyítókról is. A technológiai kutatócsoport sok szerteágazó területet ölel fel, ezek közül a legjelentősebb, iparban bevezetett munkák a következők: az olajjal dúsított műkaucsuk előállítására és felhasználhatóságára vonatkozó kísérletek, új regenerálási eljárás felületaktív anyagok jelenlétében, papírgyári hengerek gumizására alkalmas új gumiminőségek receptúrájának kidolgozása, lég- és vízgőzáteresztő gumizott textil (műbőrhöz, csizmaszárhoz) előállításának technológiája, a műkaucsukok nagyobb arányú bevezetésére vonatkozó recepturális kísérletek, a Ruggyantaárugyárral együtt végzett kutatások a műselyem betétes ékszíj-, tömlő-, és hevedergyártás technológiájának kidolgozására, nagyobb élettartamot adó ékszíjborító szövetek bevezetése, végül általános keveréstechnológiai kérdések tisztázása. Pusztán az a tény, hogy a Gumiipari Kutató Intézet az OGV Ruggyantaárugyáregység telepén működik, természetessé teszi, hogy kutatásainak egyik legfontosabb területe a gumiabroncsokkal kapcsolatos. De természetes ez azért is, mert a gépjármű-gumiabroncsok gyártása a gumiiparnak mind termelési érték, mind pedig felhasznált anyagmennyiség szempontjából a legfontosabb ágazata. A magyar gumiabroncsok minősége az 1950-es évek elején messze elmaradt a követelményektől. Az Intézet a Ruggyantaárugyárral szorosan együttműködve dolgozott a hibák kiküszöbölésén. A javítás útja elsősorban az új típusú anyagok (viszkóza, műselyem kord és műkaucsuk) helyes felhasználása volt, amihez az Intézet a megfelelő kord— gumi tapadást megvalósító itatási technológiát, a gyár pedig a recept módosítását és új típusú töltőanyagok (HAE kormok) használatát dolgozta ki. Az itt elért ered-8 Műszaki tudományos kutatások M.-on 113 Pneumat i k -próbapad
