Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
függését a töltőanyag különböző fizikai jellemzőitől. Hasonlóképpen jelentősek voltak nemzetközi viszonylatban azok az eredmények is, amelyek különböző alakú gumitestek deformációja és a nyomófeszültség közötti összefüggésekre vonatkoznak. Az elméleti kutatások nagy része gyakorlati haszonnal is járt: ni. egyes technológiai témák alapját alkották, ill. új eljárások kidolgozására szolgáltak indítékul, így pl. a duzzadás mechanizmusának tanulmányozása az olajálló keverékek vizsgálatához és az új regenerálási eljárás kidolgozásához nyújtott segítséget, a gumitestek Nyíró-fárasztó készülék deformációja és feszültsége közötti összefüggések tanulmányozása pedig a gumirugók konstrukciója terén volt hasznosítható. A vizsgálati módszerek fejlesztésével foglalkozó fizikai, kémiai és textilvizsgálati részlegek fő feladata az egyéb témákhoz szükséges vizsgálatok elvégzésén kívül új vizsgálati módszerek és műszerek kidolgozása és a hazai gumiiparban még el nem terjedt módszerek bevezetése, továbbá ezek egységesítése volt. A fizikai-mechanikai vizsgálatok közül bevezették a gumi légáteresztésének vizsgálatát, különböző gumicikkek roncsolásmentes (röntgen) vizsgálatát, a gumi dinamikus tulajdonságainak vizsgálatait (a dinamikus nyírómodulus és belsősúrlódás meghatározását rezonancia-vibrátorral, a rúdfárasztási és De Mattia-féle hajtogatási vizsgálatokat), a sztatikus nyírómodulus vizsgálatát, a gumi öregítésének vizsgálati módszereit (cellás hőöregítés, kémiai relaxáció mérése, sztatikus és dinamikus ózonállóság vizsgálata, természetes és mesterséges fényöregítési vizsgálatok). 110
