Várkonyi Endre: A magyar címer útja (Budapest, 1957)

1. VÖRÖS ZÁSZLÓ — MAGYAR ZÁSZLÓ

Az első magyar zászlók

Amikor a legelső, a honfoglalás előtti magyar zászlók nyomait keressük, inkább csak feltételezések, mint bizonyítékok állnak a kutatók rendelkezésére. Egyes külföldi források és későbbi feljegyzések szerint az ősmagyarok fekete zászlók alatt vonultak harcba, jelvényük pedig a zászlórúdon ülő turul madár volt. Ez tulajdonképpen hun hagyomány: Attila vitézei száguldozták végig Európát turulos lobogók alatt. A feljegyzések valószínűleg a — történelmileg teljesen megalapozatlan — hun—magyar rokonság alátámasztására vélnek tudni a honfoglalás előtti és új hazát szerző magyarok fekete színű turulos lobogóiról.

Az első, valamennyire biztosnak vehető adatok a „Bécsi Képes Króniká”-ból származnak. A turul, illetve a karvaly madár itt is szerepel, de a lobogó színe félreérthetetlenül vörös. A hadvezérek akkoriban — Európa különböző területein a VIII—IX. században — választanak színeket pajzsaikra. A színek szimbolikus jelentést kaptak: az arany szín például gazdagságot, a sárga gőgöt, a zöld ifjúságot, az ezüst szenvedélyt, fájdalmat jelképezett. A hadvezérek és feudális főurak a fejlettebb, keresztény országokban az érzelmeik szerint választott színt viselték békében és háborúban egyaránt. Árpád — a környező népek hatására —