Várkonyi Endre: A magyar címer útja (Budapest, 1957)

át ívessé, s így lett belőle három halom. Ugyanilyen átalakítás sok épületen is látható, ahol hasonló három-három félkörív kapcsolódik össze. De a három halom címerelemként létezik Magyarországon kívül is. A középkorban általában egész Európában elterjedt díszítő- és címerelem volt, találtak ebből a korból való északfrancia címert is, amelyen „terra”, azaz „föld” felírással ugyanolyan hármashalom áll, mint a korabeli vagy későbbi magyar címereken. Albert, XIII. századbeli rigai érsek címerén ugyancsak van hármashalom, amelynek középső, legmagasabb dombján éppen ájtatoskodik a főpap. Hármashalom van minden olyan német városnak a címerében is, amelynek neve berggel (magyar jelentése: hegy) végződik, így a híres egyetemi város: Heidelberg, továbbá Hornberg, Kirberg és más városok pecsétjein ma is megtalálható.

A külföldi országok közül ma is címerében viseli a hármashalmot a latin-amerikai Mexikó. A különbség mindössze a színben van: a mexikói hármashalom barna, míg a magyar zöld (23. ábra).

Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar történelem során csak idegenből szereztünk különböző címerelemeket. Egyszerűen arról van szó, hogy — mint az elején írtuk — a pajzsok, címerképek felvétele egész Európában aránylag rövid idő alatt történt meg, eközben sok hasonló vagy azonos elem került a kölcsönös látogatások és házasodások révén a címerekbe. Éppen úgy történt, mint a nyelv egyes szavaival: amit az akkor élt magyarok szépnek találtak, azt kissé megcsiszolták, ízlésüknek megfelelően átalakították és átvették. Ugyanúgy tettek a többi népek is, amelyek tőlünk és egymástól ugyancsak annyi mindent vettek át, hogy minden szó és minden címerelem eredetének kinyomozására vállalkozni ma már szinte lehetetlen volna.

Azt mindenesetre megtanulhatjuk a közép- és újkor

40