Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 6. A licenckereskedelem mozgatórugói, előnyei, hátrányai
teherbíró képességével. Megjegyezhető, hogy a kiegyenlített export—importforgalomra törekvő szemlélet a műszaki-szellemi eredmények kereskedelmében igen káros, különösen akkor, ha a szóban forgó ország műszaki színvonala elmaradott vagy közepesnek mondható. Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a legtöbb ország passzív szaldóval rendelkezik, és a gazdasági fejlődés során egy ideig ez a paszszívum, abszolút értékben, növekvő tendenciájú. Ugyanakkor fokozatosan megteremtődik a licencimport licencexporttal való, egyre nagyobb mérvű fedezésének lehetősége. (Lásd pl. Japán, NSZK, Franciaország esetét.) Ehhez kapcsolódó tényező a külföldi műszaki eredményektől való függés és az azokra való ráutaltság kérdése. Kétségtelen, hogy a fejlett tőkésországoknak a gazdasági pozíciók megszerzése, illetve az egyes vállalatoknak bizonyos iparágak, ágazatok ellenőrzése során előszeretettel alkalmazott fegyvere a műszaki információk átadása valamilyen formában. Különösen a fejlődő országok esetében fordul elő ez gyakran, amikor a kedvezőtlen szerződéses feltételek, a gazdasági adottságok (legtöbb esetben azok hiánya) azt eredményezik, hogy a fejlett külföldi műszaki ismeretek nem szívódnak fel, nem terülnek szét az illető ország gazdaságában, és így a szó legszorosabb értelmében vett függőség jön létre. A licenc- és know—how-kereskedelem makroökonómiai hatásai és a kereskedelemben való érdekeltséget motiváló tényezők tulajdonképpen a vállalatok által élvezett előnyök, hátrányok és érdekeltségi körülmények nemzetgazdasági szintű tükröződései. Egy adott vállalat számára a licenckereskedelemben való részvételből biztosítható előnyök rendkívül sokrétűek. Ezek a vállalati tevékenység különböző szféráihoz kötődnek: a vállalati K-j-F-hez, a vállalat pénzügyi helyzetéhez, a kereskedelmi tevékenységhez stb. A műszaki információk termelésére az egyes cégeknek korlátozott lehetőségük van, a kutatásra fordítható összegek 80
