Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 6. A licenckereskedelem mozgatórugói, előnyei, hátrányai

a gyártási tapasztalatok átvételének a piaci megjelenés szem­pontjából játszott döntő szerepére, hogy a polietilén gyár­tási jogát a Farbwerke Hoechst-tői megvásárló 8 amerikai cég közül csupán 1 vette meg a technológiai leírást, a know—how-t is a gyártási jog mellett, és éppen ez a cég volt az, amelyik elsőként tudott megjelenni a piacon. Japánban — 10 éves időintervallum adatait vizsgálva — (1952—1962) azt tapasztaljuk, hogy az ezen időszak alatt megkötött 1148 megállapodás 56,3%-a a szabadalmi jogok átadásával egyidejűleg a know—how átadására is kiterjedt és csupán a megállapodások 28,3%-a volt tisztán know— how, illetve a megállapodások 15,3%-a volt tisztán szabadal­mi licencnek tekinthető. A második világháború utáni időszakban az 1960-as évek közepéig a know—how-k átadására vonatkozó licencek szá­mának növekedése kétszeresen haladta meg a tiszta szaba­dalmi licencek növekedésének ütemét, és háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a kereskedelmi márkaátadásra vonatkozó szerződések száma. A hazánk által kötött szerződéseket vizsgálva is hasonló kép rajzolódik ki. A szerződések döntő többségében a know— how vagy külön, vagy szabadalmi jog és védjegy átruházá­sával szerepel, és ez a bevételek—kiadások alakulásában is megfelelően tükröződik. 6. A licenckereskedelem mozgatórugói, előnyei, hátrányai A tudományos műszaki „információk” gyors ütemű hal­mozódása, a termelőerők világszerte tapasztalható gyors nö­vekedése, a tudomány eredményeinek közvetlen termelő­kedése különösen a precíziós berendezéseknél, ipari berendezéseknél és könnyűipari cikkeknél jelentős — ez természetesen az egész iparra nem általánosítható. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom