Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 3. Műszaki-szellemi ismeretek áramlásának hordozó közegei

szágban élvez jogi védelmet), nem túlzó az a megállapítás, hogy a know—how javára bizonyos előnyök jelentkeznek a szabadalommal szemben. Megerősíti ezt az a tény is, hogy a szabadalmaztatás nyilvánosságra hozatalt jelent, míg a know—how legértékesebb részei gyártási, üzemi titkot képeznek. Sok esetben a világpiacon tevékenykedő nagyobb konkurrens cégek közös kutatóintézeteket tartanak fenn, vagy közös megállapodás alapján felosztott részterületeken kutatnak, és az eredményeket egymás között kicserélik. A szabadalmi védettség csupán a körön kívül állók ellen nyújtana oltalmat, de ez az eset általában — kellő fejlettségi előny birtokában — nem igényel ilyen biztosítékot, tehát nem is törekednek szabadalmaztatásra. Ez nem csupán a szabadalomnak, az országok közötti műszakiismeret-áramlás jogilag védett formájának szűkebb körű igénybevételét jelzi, hanem a szellemi tőkeáramlás statisztikai megfigyelése elé is sorompókat állít. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a szabadalmak jelentősége abszolút értelemben csökkent volna (ezt nem támasztják alá pl. a bejelentett szabadalmak statisztikái vagy a szerződések tartalma szerint bontott, a szabadalmi licencekből szerzett bevételek alakulását jelző számsorok sem), inkább azt érzékelteti, hogy a know—how szerepe mennyire megnövekedett, illetve a tiszta licencszerződések száma mennyire megcsappant.

3.4. Egyéb

A műszaki-gazdasági ismeretek nemzetközi áramlásának egyéb, nem árujellegű hordozó közegei alkotják a másik csoportot.45 Ide tartozónak vehetjük a műszaki élet külön45 Ebbe a kategóriába lehet sorolni a szocialista országok között 1949—1969 között szinte kizárólagosan alkalmazott ingyenes dokumentációcserét is, az átvevő csak a dokumentáció elkészítésének költségeit volt köteles fedezni.

67