Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 3. Műszaki-szellemi ismeretek áramlásának hordozó közegei

éppen azon áruk súlya növekszik, amelyekben a szellemi munka hányada nagy, és az ilyen árucikkeket előállító ipar­ágak növekedési üteme az ipar átlagos növekedését minde­nütt meghaladja, így nem jelentéktelen az a műszaki infor­mációtömeg, amely az áruk eladásával egyidejűleg az el­adási—vételi tevékenységsorozathoz tapadva egyik országból a másikba eljut (műszaki kiadványok, ismertetők, katalógu­sok, hirdetések, ajánlatok, személyes üzleti tárgyalások, be­mutatók, kiállítások, vásárok stb. kapcsán). Ezek az ismere­tek azonban — az adott termék tényleges gyártásához vagy a megismert eljárások, elvek, gondolatok gyakorlatba tör­ténő átültetéséhez nem elegendőek, csupán tájékoztatást nyújtanak, és egy részük más csatornákon (pl. szaksajtó) keresztül már azelőtt megszerezhető, mielőtt áruban testet öltenének. 3.2. Licenckereskedelem A szabadalmak használati engedélyei is — licencszerző­dések formájában — a nemzetközi forgalom tárgyát képe­zik, amelyek során a licencvevő meghatározott licencdíj fize­tése ellenében valamilyen jog használatára kap engedélyt. A nemzeti statisztikákban ezek a kifizetések, átutalások je­lennek meg (legtöbbször a know—how-ért, szerzői jogok át­adásáért fizetett összegektől el nem különíthetően), és ezek alapján lehet nyomon kísérni az egyes országok és a világ licenckereskedelmének alakulását, struktúráját, dinamiz­musát. A licenckereskedelem nem mai jelenség, bár kétségtelen, hogy olyan fontos szerepet az eddigiek során még nem ját­szott, mint napjainkban. A századforduló idején és száza­dunk első évtizedeiben a licencszerződések főleg a jogok át­adásának kereteit rögzítették, az utóbbi 20—30 évben azon­ban tartalmuk jelentősen kibővült: mindazokat a termelésre vonatkozó műszaki ismereteket, tapasztalatokat, gyártási fo­64

Next

/
Oldalképek
Tartalom