Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 2. Alapfogalmak

rajzok, tervek, specifikációk, számítások, hibaelhárítási elő­írások, anyagösszetételi leírások stb. tartozhatnak, míg a másik csoportba az üzemlátogatás során szerzett tapasztala­tok, betanítás révén szerzett tudás, ismeretanyag, vélemény­­csere, tapasztalatcsere során szerzett ismeretek sorolhatók, illetve külön kategóriaként kezelhető az ún. személyi know— how (personal know—how), amely adott személy vagy sze­mélyek ismereteit, tapasztalatait foglalja magában. Abból a szempontból, hogy milyen területre vonatkozik a know— how tartalma, milyen a szóban forgó műszaki megoldás jel­lege, a következő csoportosítás szokásos: konstrukciós know—how, tervezői know—how, eljárási (technológiai) know—how, üzemviteli know—how, anyagösszetételi know— how, szerelési, javítási know—how stb. Külön érdemes meg­említeni az ún. software-know—how-t, amely a számítógép­­programok kialakításánál, ellenőrzésénél, lefuttatásánál ját­szik különleges szerepet: jelentősége a számítógépek elterje­désével és azok egyre szélesebb körben történő alkalmazásá­val ugrásszerűen növekszik. Végül nézzük meg, hogy a nemzetközi kereskedelemben a know—how milyen formákban jelenik meg áruként. A know— how megjelenhet önállóan vagy más jogokhoz kapcsolódóan, kapcsolódhat áruhoz vagy valamilyen szolgáltatáshoz, és végül megjelenhet komplex formában, amikor valamilyen feladatsorozat, technológia, gyártás stb. egészére vonatkozó ismerethalmazt takar, és „eredményessége több, mint a rész­lettudások eredményességének egyszerű összessége”. 2.2. Licenc, licencszerződés és know—how-szerződés A szabadalom megadásával a szabadalmas — mint emlí­tettük — kizárólagos jogokat élvez, és ezeket a jogokat más­nak átengedheti. A szabadalom tárgyát képező megoldás használatára adott engedély a licenc. A szabadalom tárgyá­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom