Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

szaki műveltség stb. formájában. Hasonló megfogalmazással találkozhatunk K. Pavitt egyik írásában.18 Szerinte egy adott ország innovációs képességének legfontosabb elemei az ipari kutatási és fejlesztési ráfordítások és a nagy iparvállalatok léte — vagy más szavakkal — a nemzetközi oligopolista jellegű versenyben való helytállás képessége a kutatás és állandó termékfejlesztés fegyverével.

4.2. A tudományos K+F-re fordított összegek alakulása

A kutatás területén befektetett anyagi és szellemi energia, mint az elkövetkező évek gazdasági tevékenységének megalapozója jelzi az adott ország jövőre való felkészülésének igényét, lehetőségeit és színvonalát.

A kutatásra és fejlesztésre fordított összegek nagyságának, növekedésének nagy vonalakban történő érzékeltetésére többféle lehetőség kínálkozik. Nyomon követhetjük a statisztika tükrében az egyes országok ilyen célú befektetéseinek abszolút nagyságát, arányíthatjuk ezeket a mutatókat a nemzeti jövedelemhez vagy az össznemzeti termékhez és még egy sor gazdasági mutatóhoz, mérhetjük a kutatási költségek emelkedési ütemét az utóbbi években, és érzékeltethetjük egyes országok jövőre vonatkozó elképzeléseit is ezen a területen. Ezek a megközelítési módok ugyan nem adnak árnyalt képet az egyes országokban folyó kutatási tevékenységről — s különösen nem annak hatékonyságáról —, de arra elegendőek, hogy a kutató és fejlesztő tevékenység általános növekedését jelezzék, bizonyítván ezzel azt, hogy a gazdaságok az új ismeretek iránt növekvő igényeket támasztanak. S miután minden, az adott gazdaság szükség-1C Pavitt, K.: Performance in Technological Innovation in the Industrially Advanced Countries. Technological Innovation and the Economy, London, Wiley-Interscience, 1970. Szerk.: Maurice Goldsmith.

32