Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 2. A kutatások számszerű eredményei

kapott 1953 és 1966-ra vonatkozó számításai eredményeként. Ezek az adatok tehát — kiegészítve a szerzőnek azzal a megjegyzésével, hogy a tényleges hozadék inkább a magasabb értékek felé található, és emiatt az említett szférába történő beruházások meglehetősen kívánatosak (annál is inkább, mert jövedelmezőbbek, mint az egyéb tőkeberuházások) — a jövedelmezőség oldaláról világítják meg a műszaki haladást előmozdító ráfordítások fontosságát.

A Szovjetunióban az 1971. évi terv kialakításakor arra a következtetésre jutottak, hogy a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása következtében 1,4 milliárd rubel haszon keletkezik és 400 ezer dolgozó munkaereje szabadul fel. Egy másik empirikus adat — Trapeznyikov szovjet akadémikus számításai — azt mutatja, hogy a tudományos kutatásra fordított minden egyes rubel 1,45 rubellel növeli a nemzeti jövedelmet, míg ugyanezen érték a termelőalapok bővítésére fordított beruházásoknál csupán 0,39 rubel volt.

1. táblázat

A munka, a tőke és a műszaki haladás hozzájárulása a GDP növekedéséhez 1949—1959 között

Ország

A GDP évi növekedése (%-ban)

Munka

Tőke

Műszaki

haladás

A technikai haladás hozzájárulása a növekedéshez (%-ban)

becsült hozzájárulása a GDP növekedéséhez (%-ban)

NSZK

7,4

1,1

1,8

4,5

60,1

Olaszország

5,9

0,8

1,0

4,1

69,3

Jugoszlávia

5,5

0,8

1,5

3,2

58,0

Hollandia

4,8

0,8

1,4

2,6

54,1

Franciaország

4,5

0,1

1,0

3,4

75,5

Kanada

4,2

1,5

2,1

0,6

14,3

Norvégia

3,4

0,2

1,4

1,8

53,0

Svédország

3,4

0,3

0,6

2,5

73,5

Belgium

3,0

0,2

0,8

2,0

66,6

Anglia

2,4

0,4

0,9

1,1

51,6

Forrás: Policies and Means of Promoting Technical Progress. United Nations, 1968.

24

L